Honda-jubileum a Ferrari-országban

Az egyik legnagyobb múltú pályán folytatódik a hét végén a Formula–1-es világbajnokság, amelynek idei sorozatából a vasárnapi Olasz Nagydíjjal együtt még négy futam van hátra. A monzai verseny előtt a pilóták összetett versenyében a finn Mika Häkkinen (McLaren) 74 ponttal vezet a 68 pontos Michael Schumacher (Ferrari) és a 61 pontos David Coulthard (McLaren) előtt. Schumacher már kétszer győzött Monzában (1996, 1998), Coulthard egyszer, Häkkinen viszont még soha.Az Autodromo di Monza 1950, a vb-sorozat kezdete óta ad otthont az Olasz Nagydíjnak, csak egyszer, 1980-ban „helyettesítette” Imola a Milánó közelében fekvő helyszínt. Az 1971-es monzai futam hozta a szakág történetének legszorosabb befutóját: a brit Peter Gethin egyetlen századmásodperccel győzött Ronnie Peterson előtt, és még az ötödik helyen célba érkező pilóta hátránya is csak 0,61 másodperc volt. Két halállal végződő baleset is történt az 1922-ben átadott pályán. 1961-ben a német Berghe von Trips autója repült ki a pályáról, s a pilóta még tizenkét embert rántott magával a halálba. Jochen Rindt 1970. szeptember 5-én hunyt el Monzában. Az osztrák tehetség Lotusa a hírhedt Parabolicához közeledve kitört, s a falnak csapódott. Rindt nem élte túl az ütközést, de az idény végén – mindmáig példa nélküli az eset – az övé lett a világbajnoki cím.A királyi parkban fekvő pályát az elmúlt hónapokban kismértékben átépítették, jelenlegi hossza 5770 méter. A legfontosabb változás az, hogy a célegyenes végi Goodyear-sikán dupla S-kanyarja helyett ma már csupán egy bal-jobb kombinációt kell „megoldaniuk” a pilótáknak. Akik közül sokan elégedetlenek ezzel a módosítással, és tömegkarambolt jósolnak vasárnapra.– A korábbinál is nehezebb megtalálni azt a pontot, ahol már fékezni kell. Ezért sokan „kiegyenesítik” majd a sikánt, és nem tudom, mi lesz így a rajt utáni tömörülésben – mondta David Coulthard.Jarno Trulli (Jordan) ennél is borúlátóbb, szerinte teljesen biztos, hogy a start után tömegbalesetet láthatnak a nézők.Az 53 körös vasárnapi versenyen a Honda kétszázadik alkalommal vesz részt Formula–1-es Nagydíjon. A BAR csapat jelenlegi motorszállítója 1967-ben éppen itt, Monzában aratta első európai (összességében a második) F1-es győzelmét John Surtees révén. A Monzában elért eddigi utolsó Honda-siker az 1992-es évhez és Ayrton Senna nevéhez fűződik. A japán motorral hajtott autók hatszor nyertek a Ferrari hazájában, az említett két első hely mellett Nelson Piquet kétszer (1986, 1987), Alain Prost (1989) és Senna (1990) további egy-egy alkalommal bizonyult verhetetlennek a Honda-erőforrással.„Ez a verseny mérföldkő számunkra, nagyon büszkék vagyunk arra, amit eddig a Formula–1-ben elértünk. Mindig komoly céljaink voltak, és a száguldó cirkusz a legnagyobb kihívást jelentette mérnökeink számára. Az elődök a 80-as években új távlatokat nyitottak a Honda előtt, de a mostaniak is hasonlóan elszántan dolgoznak. Nem lehetünk elégedettek, nem sütkérezhetünk a dicsfényben, hiszen újabb sorokkal szeretnénk bővíteni a sikerlistánkat” – mondta Takefumi Hosaka, a Honda F–1-es részlegének vezetője.Ezen gondolatok jegyében a BAR-Honda sikeresen tesztelte járművét Monzában az előző héten. Jacques Villeneuve, az istálló világbajnok kanadai pilótája csütörtökön mindenkinél gyorsabb volt. A BAR-nál és a Hondánál mindenki abban reménykedik, hogy a jól sikerült próbák után versenyképes autóval állhatnak rajthoz a jubileumi nagydíjon.Frank Williams megváltoztatta véleményét, és a korábbiakkal ellentétben már nem zárja ki, hogy a csapata részvényeinek bizonyos hányadát eladja.„Nem zárom ki többé ezt a lehetőséget. Jól mennek a dolgok, s ez elégedettséggel tölt el, de sohasem mondom azt, hogy soha” – mondta Sir Frank. Amennyiben az istállónak a motorokat szállító BMW lenne a lehetséges vevője, a müncheni autógyár ugyanarra az útra lépne, amelyen a konkurens Mercedes halad. A stuttgartiak 30 százaléknyi tulajdonrésszel rendelkeznek a McLaren–Mercedes csapatban. Az utóbbi két év sikerei mindenesetre azt bizonyítják, hogy nem kötöttek rossz üzletet.