Lehet, hogy nem támogatják a győztest

A Sportfolió Kht. ma mutatja be a stadionrekonstrukciós program keretében kiépítendő egységes jegyértékesítő, beléptető, térfigyelő és törzsszurkolói rendszert. Muszbek Mihály, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) igazgatója nehezményezi, hogy a ligát nem vonták be a közbeszerzési pályázat elbírálásába, mi több, ha a szisztéma nem felel meg az MLL két feltételének, nem támogatja az üzembe állítását. Abban ugyanakkor valamennyi érintett egyetért, hogy a rendszer az egyik legalkalmasabb eszköz a huliganizmus megfékezésére.

- Labdarúgás -

Kilenc jelentkező közül a Debis IT Services Dataware Kft. 4,8 milliárd forintos ajánlata bizonyult a legjobbnak, az Ifjúsági és Sportminisztérium százszázalékos tulajdonában lévő, az állami sportingatlanvagyont kezelő, hasznosító és fejlesztő Sportfolió Kht. pályázatán. Dr. Balázs Csaba, a cég ügyvezetője hangsúlyozza, hogy a rendszer legfontosabb jellemzője az, hogy egységes, azaz: központi számítógép segíti a belépőjegyek központi értékesítését, a szurkolói kártyák nyilvántartását, a bliccelés kiszűrését, s ezáltal a huligánok megfékezését. Mód nyílik arra is, hogy a szurkoló, hogy ne kelljen sorban állnia a jegyárusnál – a Debrecen hazai mérkőzésére mondjuk –, Sopronban vásároljon belépőt. „A jegyvásárlásnál vagy a stadionba való belépésnél akár egy másodperces különbséget is érzékel a Németországban, Ausztriában és Dániában egyaránt használt rendszer, amelyhez internetes kapcsolattal a legkisebb faluban is csatlakozni lehet ” – említi az egyik legfontosabb előnyt Balázs Csaba, aki úgy véli, ezek a berendezések nagyban hozzájárulnak a stadionok biztonságához, a létesítmények állagmegóvásához, s a labdarúgás üzleti alapokon történő működéséhez. Ugyanakkor a rendszerből hiányzik a személyfelismerő funkció, mert – az ügyvezető szerint – egyrészt a biometrikus eljárás még nem kifejlett, másrészt pedig nem rögzíti jogszabály az alkalmazhatóságát.
S ha már a jogi normáknál tartunk: a beléptető rendszerekről a sporttörvény is szól, ám csak az alkalmazás általános kereteit szabja meg. A finomított paragrafusok megfogalmazása – állítja Balázs Csaba – a rendszer kiépítésével párhuzamosan folyik.
„Sem a liga szakértői, sem a szisztémát később alkalmazó klubok nem ismerik még a közbeszerzési pályázat végeredményét, hiszen nem vettek részt az elbírálásában” – mondta Muszbek Mihály. Az MLL igazgatója hozzátette: „A liga távollétét kifejezetten aggályosnak tartom, ezért ha a rendszerek nem felelnek meg feltételeinknek, akkor tiltakozunk.” Az egyik feltétel az 1,7 milliárd forintos ár – a pályázatot 4,8 milliárdos ajánlat nyerte meg –, mert a stadionrekonstrukciós program ennyit irányoz elő a rendszer beszerzésére és üzembe állítására. A liga másik elvárása, hogy a szisztéma rendelkezzen európai referenciával, továbbá, hogy több pályán egyidejűleg használható legyen.
A stadionrekonstrukciós program befejezésével egyébként 36 magyarországi stadionban működik majd a létesítményenként 10–80 millió forint értékű rendszer, ami talán lehetővé teszi, hogy lebontsák a nézőteret a pályától elválasztó kerítéseket. Ez leghamarabb a Megyeri úti stadionban, a november 14-i, Macedónia elleni válogatott mérkőzés előtt történhet meg – legalábbis Muszbek elképzelései szerint. A liga igazgatója úgy véli, hogy a rácsokat csak a vendégszurkolók számára fenntartott lelátórész körül kellene meghagyni, illetve ott, ahol két szektor jegyárai eltérnek. „A liga képes komoly szakvéleményekkel alátámasztani szándékát, így a bontáshoz már csak elhatározás kell” – így a direktor.
Ugyanakkor Gyulay Zsolt, az Újpest FC ügyvezetője a klub hivatalos honlapján elmondta: nem örülne a bontásnak, mert a kerítést úgynevezett nem oldható kötéssel rögzítették a lelátóhoz, így az eltávolítás után újat kell építeni. Márpedig négy nappal a válogatott meccs után az Újpest a ZTE-t fogadja, és a kiírás értelmében – figyelmeztet Gyulay – kerítés nélkül nem lehet NB I-es meccset játszani.