Talmácsi merész terve

A tanulóéve után, 2002-ben már a világbajnoki címért szeretne harcba szállni Talmácsi Gábor, a gyorsasági motorkerékpáros- világbajnokság 125 köbcentiméteres géposztályában versenyző magyar pilóta. Az összetett pontversenyben az idén a 18. helyen végzett húszéves fiatalember szerint, ha új csapata, az Italjet ütőképes motort ad alá jövőre, minden esélye megvan arra, hogy csatlakozzon az elithez. Talmácsit a 2001-es, elismerést kiváltó teljesítménye alapján szerződtette az olasz gyári istálló, ráadásul egy hazai versenyző, Gianluigi Scalvini helyére.

- Motorsport -

November végén az év versenyzőjének választotta Talmácsi Gábort a Magyar Motorsport Szövetség elnöksége. Nem csoda, hiszen a gyorsasági motorkerékpározás csúcsát jelentő vb-sorozatban folyamatos fejlődést mutatott, olyannyira, hogy a Csendes-óceáni Nagydíjon, a japán Motegiben a hatodik helyen ért célba.
– Élőben néztem azt a futamot, mondhatom, fantasztikusan csinálta. Utána az is megfordult a fejemben, hogy a hátralévő három versenyen a határ már a csillagos ég lesz. Aztán szerződtette az Italjet csapata, s ezzel mintha véget ért volna a szezonja. Több pontot már nem szerzett.
– Az idei Hondám a teljesítménye alapján körülbelül a huszadik a mezőnyben, az ennél jobb, előkelőbb helyezéseket a saját képességeimnek köszönhettem. A technikásabb pályákon megnőttek az esélyeim, különösen akkor, amikor eltaláltuk a megfelelő beállításokat. Az utolsó három futamon balszerencsés voltam. Phillip Islanden, az Ausztrál Nagydíjon az edzéseken két óriási bukásom volt, majd a malajziai Sepangban a két hosszú egyenes miatt csakis a gyors motorok lehettek előtérben. Rióban a tizenkilencedik helyről rajtoltam nagyon jól, az első időmérő helynél már tizenharmadik voltam. Ez már pontszerző pozíció, sajnos azonban a kör végén fel kellett adnom a küzdelmet, mert beállt a motorom.
– Azért vannak ennél szebb emlékei is. Brnóban, amikor ötödik lett az első időmérő edzésen, mindenki Talmácsi Gáborról beszélt. Motegiben Giansanti a gyári Hondával utolérte, megelőzte, végül mégis vissza tudta szerezni tőle a hatodik helyet.
– Az tényleg fantasztikus csata volt. Talán azért nyertem meg a párharcot, mert képes vagyok az utolsó pillanatig koncentrálni, és jó erőnlétemnek köszönhetően a verseny végén is rá tudok erősíteni, ha kell. Ez a jövőben is előnyt jelenthet, hiszen a sok egyformán gyors pilóta közül általában az szokott győzni, akiben marad tartalék az utolsó méterekre.
– Már többször említette, hogy a félliteresek között induló világsztárral, Loris Capirossival baráti a kapcsolata. Volt némi szerepe a háromszoros világbajnoknak abban, hogy az Italjetet választotta új csapatául?
– Igen. Több ajánlatom volt, és megkérdeztem Capirossit, ő a helyemben mit tenne. Azt mondta, az Apriliát nem ajánlaná, mert bár nagyszerű csapat, magyarként nem lenne ott jó nekem. Meghallgattam a családomat és a menedzseremet is, de végül egyedül döntöttem.
– Az Italjetnél már fizetett pilóta lesz?
– Azt nem mondanám. A 2002-es évre is komoly összeget kell előteremtenem leendő szponzoraimtól, hogy bérelni tudjuk a két versenygépet. Az azonban nem kétséges, hogy jövőre is ott leszek a mezőnyben.
– Az elején vagy a közepén?
– Világbajnok akarok lenni, ez nem titok, mindent meg fogunk tenni a cél érdekében. Én mindenesetre fizikailag és lelkileg egyaránt úgy készülök, hogy akár már jövőre megszerezhetem a címet.