Az olimpiai aranyért semmi nem drága

Madridban tegnap rajtolt az európai öttusaidény, Magyarország képviseletében Balogh Gábor is rajthoz áll a Világkupa-viadalon. A világbajnoki címvédő Baloghnak ez lesz az idei első versenye, amelynek eredményéből éppúgy nem érdemes meszszemenő következtetéseket levonni, mint ahogy – kis túlzással – a világbajnokságon vagy az Eb-n elért eredményéből sem, lévén, hogy nála – mint edzője, Rátonyi Gábor mondja – Athén áll a középpontban. Mindenre képes, hogy 2004-ben olimpiai bajnok legyen, semmi sem nagy ár neki az aranyéremért.

ÖTTUSA
Három esztendőn belül kétszer volt az év sportolója itthon Balogh Gábor, mondhatni állócsillag a magyar sportban. Két egyéni világbajnoki címe és az olimpiai ezüstérme arra elegendő, hogy csak az öttusára koncentráljon. Másként: vannak szponzorai, amelyek gondoskodnak a biztos hátteréről. Rátonyi Gábor, aki nem csupán edzője, hanem úgymond menedzsere is Baloghnak, úgy tartja, óriási szerencse, hogy nincsenek egzisztenciális gondjai versenyzőjének.
– Inkább vagyok atyai jóbarát, mint menedzser – helyesbít Rátonyi –, azzal együtt, hogy valóban az én feladatom, hogy segítsek az ügyes-bajos dolgaiban. Öntörvényű ember, szívesen megy a saját feje után, ám ezzel együtt roppant fontos neki, hogy biztonságban érezze magát. Noha nem állnak sorban a támogatók az ő ajtaja előtt sem, azzal büszkélkedhet, hogy komoly cégek segítik. Nem csupán anyagilag, azzal is, hogy pontosan tudják, az öttusa roppant időigényes sportág, ezért csak akkor követelik meg, hogy a rendelkezésükre álljon, amikor feltétlenül szükséges.
Balogh Gábor Sydneyben elégedett volt olimpiai ezüstérmével, ahogy a célbaérés után fogalmazott: akkor annyi volt benne. Most viszont már egyértelműen az a célja, hogy olimpiai bajnok legyen, ezért aztán, amióta újra munkához látott Sydney után, egyértelműen az athéni aranyérem lehetősége élteti.
– Leültünk, megbeszéltük a teendőket, s abban állapodtunk meg, hogy a szent cél érdekében semmi sem drága – folytatja Rátonyi. – Balogh eszméletlenül sokat edz, s így lesz ez egészen Athénig. A közbeeső esztendők világbajnokságai persze fontosak, külön készülünk is rájuk, ám a többi viadalon, ahogy mondani szokás, munkából versenyez csak. Szerencsére a szövetségi kapitány partner az elképzeléseinkben, Pálvölgyi Miklós megígérte, hogy hacsak nincs valami nagyon nagy formahanyatlás Baloghnál, feltétlenül számít rá a válogatottnál.
Rátonyi öntörvényű emberként jellemzi Baloghot, minősítését alátámasztja, hogy esztendők óta nincs lövőedzője, a saját elképzelései szerint készül ebben a számban, ennek ellenére folyamatosan a legjobb lövők közé tartozik a sportágban.
– Volt, hogy kihívott a lőtérre megbeszélni ezt és azt, de megesett az is, hogy elzavart a lőállás mellől, nála az ilyesmit el kell fogadni – magyarázza Rátonyi Gábor, aki úszó szakedző, így értelemszerűen a medence partjáról segít a legtöbbet Baloghnak. – A többi számban az adott sportág kiemelkedő mesterei segítik, legyen elég csupán az Olaszországból nemrégiben hazatért vívómesterre, Kulcsár Győzőre utalnom. Érdemes megnézni, amikor ők ketten iskoláznak, munka az a javából. Vagy futásban, Serfőző Sanyi… Ő még mindig indul különféle utcai versenyeken, így képes arra, hogy együtt fussanak, mit mondjak, rendesen meghajtják egymást. A lovasedzője Balaska Zsolt, ő is márkás név a szakmában.
A kérdés hallatán, hogy biztosra vehetjük-e Balogh athéni győzelmét, Rátonyi széttárja a kezét.
– A sikerre a sportban soha nincs garancia, csak esélyek vannak, de ezt ne vegye előzetes mentegetőzésnek. Vannak ugyanis megérzéseim, de egyelőre hagyjuk őket.
*
A négy magyar induló közül három, Vörös Zsuzsanna, Füri Csilla és Simóka Nóra bejutott a szombati döntőbe a női öttusázók madridi Világkupa-versenyén.