Godó Kitti győztes akarata

A hazánkban alig ismert – és elismert – női birkózás 2004-ben először szerepel az olimpia műsorán. A fiatal szakág legnagyobb hazai reménysége Godó Kitti. Az FTC 19 éves versenyzője a tavalyi felnőtt-világbajnokságon hatodik helyezésével jelezte, hogy eljuthat Athénba. Hiszi, az úton végigmegy majd, mert eddig is leküzdhetetlennek tűnő akadályok álltak elé, a súlyosan gyengén halló Godó Kitti azonban szülei és edzője, Petrezselyem Antal segítségével halad célja felé.

-BIRKÓZÁS-
Hideg, sötét és kihalt az Üllői úti labdarúgópálya, az FTC birkózócsarnokában viszont zajos, vidám a hangulat. Petrezselyem Antal edzést vezényel, a szőke, fiatal lány csak elszántságával tűnik ki társai közül. S talán még azzal, hogy őt anyukája hozta az edzésre, akivel lánya indulásáról beszélgettünk.
– Kitti eleven, aranyos csecsemő volt, de ahogy fejlődött, észrevettük, hogy a hangra, a zajra alig reagál. Felhoztuk Pestre, a János-kórházban pedig megállapították, hogy súlyosan hallássérült. Amikor iskoláskorú lett, azt tanácsolták, vigyük speciális tanintézetbe. Szajolon, ahol lakunk és a környékén ilyen nincs, ezért kollégiumba kellett volna elhelyezni. Nem akartuk, hogy a szülei nélkül nőjön fel, ezért otthon maradtam vele és segítettem neki a tanulásban. Az idén májusban érettségizik a szolnoki közgazdasági szakközépiskolában.
Kilenc évvel ezelőtt egy bánatos kislány figyelte a szajoli cselgáncs szakosztály versenyzőinek edzését: Godó Kitti. Aztán elkezdte és megszerette a cselgáncsot, de gyenge hallása miatt eltanácsolták, mondván, hogy számára veszélyes a versenyzés. A szíve azonban visszahúzta az edzőterembe, ahol a padon ülve leste volt társait. Az egyik edzésen Vetró József, a birkózók edzője szólt neki: „Ne szomorkodj ott a padon, gyere, mozogj egy kicsit!”
– Így lettem birkózó – magyarázza Kitti, kezével energikusan gesztikulálva. – Néhány év után abbahagytam. Elsősorban a fogyasztás miatt.
Másfél évvel később, 1999-ben az egyik este megszólalt a telefon Godóéknál, Petrezselyem Antal, az FTC birkózó szakosztályának edzője jelentkezett.
– Az ifjúsági versenyeken többször láttam Kittit birkózni, felfigyeltem az elszántságára, küzdeni tudására – emlékezik vissza az edző. – Amikor 1999-ben elhatároztuk, hogy női birkózás is lesz nálunk, eszembe jutott a szajoli lány, és megpróbáltam rábeszélni a folytatásra.
Erről először a szülőket kellett meggyőznie, mert Szajol 110 kilométerre van Pesttől, az edző pedig tudta, csak az ő áldozatvállalásukkal birkózhat Kitti Pesten.
– Megkönnyítette a döntést, hogy az egész család lelkes Fradi- szurkoló – magyarázza Godóné.
– Hetente egy-két alkalommal hozom a lányomat edzésre, autóval, mert vonattal, az átszállások miatt nagyon későn érne haza. A többi napokon a törökszentmiklósi birkózóklubban gyakorol.
A válogatott birkózónőnek termetével – az 55 kg-osok között versenyez – ellentétes a munkabírása: reggel fél hatkor kel, majd Szolnokra utazik iskolába, kora délután érkezik haza Szajolra, este pedig edzésre megy Törökszentmiklósra vagy Budapestre. Emellett középiskolába jár, ahol fogyatékossága ellenére jó tanuló.
– Kitti sohasem húzódott viszsza és mi sohasem beszéltük le őt semmiről. Egyszer például azt kérte, hogy operabérletet vegyünk neki, mert a barátnőivel el szeretne menni a színházba. Az első előadás után belátta, hogy a hallása miatt nem tudja élvezni a zenét. De, megpróbálta, előre nem adta fel.
Godó Kitti két éve került az FTC szakosztályába, a juniorkorú versenyző az elmúlt évben a nemzetközi felnőtt mezőnyben az első tíz közé került. Vajon milyen hátrányt jelent a versenyeken, hogy gyengén hall?
– Többfelé kell figyelni – válaszolja a versenyző. – A birkózásban a szabályok nem tiltják a versenyzésemet. A nemzetközi viadalokon a versenybírókkal közlik, hogy gyengébben hallok, ezért a megálljt jelző sípszónál a bíró megérinti a vállamat. Hátrány, hogy az edzőm tanácsait nem hallom, de karjelzéseiből megértem őt.
Fél órája beszélgetünk, és már mi is értjük egymást. Kicsit lassabban és hangosabban teszem fel a kérdéseket, például arról, mi a célja.
– Az érettségi után szeretnék továbbtanulni a Testnevelési Egyetemen, a birkózásban pedig minél jobb eredményeket elérni. Mondjuk, kijutni az olimpiára. A világbajnokságról az első öt jut ki, de lesznek válogatóversenyek is. A célom...
Várok, de a mondatot nem fejezi be, az edzője azonban kisegíti:
– Kitti mindig a győzelemre tör. Még nagyon fiatal, sok-sok nemzetközi viadalon kell elindulnia, hogy rutint szerezzen. Ő nem árulná el a világ minden kincséért sem, de a vágya az olimpiai győzelem.
Az edzés folytatódik, Kitti a szőnyegen küzd a kimagasló eredményért, pedig szülei segítségével élete legnagyobb csatáját már megnyerte. Godó Kitti életében minden más csak ráadás.