Dávid és Góliát küzdelme óta tudjuk, nem feltétlenül az a kicsi, aki hátrányból indul, sokkal inkább az, aki nem is meri vállalni az egyenlőtlennek látszó küzdelmet. Amikor Studniczky Ferencet tavaly júniusban a magyar jégkorongszövetség elnökévé választották, egy folyamatosan anyagi gondokkal küszködő szervezetet vett át. Az új elnök a szövetség vezetőivel együtt azonban mert álmodni, s akkor még elképzelhetetlennek tetsző célokat tűzött ki. Hogy mi valósult meg ezekből tíz hónap alatt? A jóformán kétcsapatos bajnokságra épülő válogatott 4-2-re legyőzte Szlovákiát, hatalmas csatában csak 5-4-re kapott ki a legjobb európai hokisokra épülő kanadai ligaválogatottól, s ma megküzdhet a szupersztárokkal felálló világbajnoki címvédő kanadai nagy csapattal. S ezzel nem lesz vége a sornak! Már javában szervezik a svéd válogatott augusztusi vendégjátékát, sőt őszre szuperviadallá nőhet a Négy Nemzet-torna, ha Kanada, Németország és Szlovákia együttese alkotná a mezőnyt. Egy évtizede ilyen elképzelés istenkáromlásként hatott volna, ám az idei meccsek után már ez sem álom.
Mindehhez persze elsősorban egy csapat kellett, amely évek óta az egykor illuzórikus felvetésnek számító, világbajnoki A csoportba kerülésért küzd. S ez akkor is igaz, ha éppen most, a vasárnap befejeződött divízió I-es vb-n – hosszú idő után először – elmaradt a várakozásoktól, s csupán a negyedik helyen végzett. De ma biztosak lehetünk benne, hogy a múlt heti öt mérkőzés fáradalmával, pihenő nélkül jégre lépő játékosok a lelküket is kiteszik, s erőn felüli teljesítménnyel próbálják megnehezíteni a világbajnok győzelmét. Merthogy a közelgő vb-re készülő ellenfél győzni fog, az nem lehet kétséges. Olyan profikkal találkozunk most, akik más súlycsoportba tartoznak, még az észak-amerikai profiligában (NHL) is a legjobbak közé tartoznak. A jelenlegi együttesben 13-an szerepelnek az NHL-ben. Nem mintha Kanada nem tudna még ennél is erősebb csapatot kiállítani, de azok a hokisok is csillagok a tengerentúlon, akiket ma megcsodálhatunk.
Ugyan az egyik sztárt, a még csak 19 esztendős Rick Nasht, a Columbus Blue Jackets csatárát, aki az idei alapszakaszban harmadmagával 41 találattal lett gólkirály, klubja biztosítási problémák miatt nem engedte el a felkészülési mérkőzésre, de itt lesz Jean-Sebastian Giguere, az Anaheim Mighty Ducks kapusa, aki tavaly nagydöntőt játszhatott, s végül a rájátszás legértékesebb játékosának választották.
A magyar válogatott februári helytállása az 5-4-es vereség ellenére nem volt hiábavaló, még a sztárok is respektálják az eredményt, s a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón a magyar együttes kapitánya, Kangyal Balázs elhűlve hallgatta a kanadai hátvéd, Rick Schultz szavait, aki szerint nagyon meg kell majd küzdjenek a győzelemért, s szoros csatára számít.
Dusan Kapusta szövetségi kapitány, aki az ősztől a szlovák élvonalban vállal állást, s ezért valószínűleg most irányítja utoljára a gárdát, egy éve, amikor aláírta szerződését, nem gondolta volna, hogy egy esztendő alatt kétszer irányíthatja a csapatot Kanada ellen. Ez a találkozó minden magyar játékosnak ünnep lesz, egy nagy álom vált valóra azzal, hogy ilyen erősségű kanadai válogatott ellen léphetnek jégre.
A kanadai csapat. Kapusok: Jean-Sebastien Giguere (Anaheim Mighty Ducks), Roberto Luongo (Florida Panthers), Marc Denis (Columbus Blue Jackets); hátvédek: Jay Bouwmeester (Florida), Willie Mitchell (Minnesota Wild), Derek Morris (Phoenix Coyotes), Nick Schultz (Minnesota), Jamie Heward (Zürich Lions); csatárok: Shawn Horcoff (Edmonton), Daniel Briere (Buffalo Sabres), Dany Heatley (Atlanta Thrashers), Justin Williams (Carolina Hurricanes), Rob Niedermayer (Anaheim), Jean-Pierre Dumont (Buffalo), Jeff Shantz (Langnau), Glen Metropolit (Jokerit Helsinki), Jan Alston (Zürich Yves Sarault).
