Törő szerint...

A labdarúgó NB I hét végi fordulója után jobb gólkülönbségével az Újpest áll a tabella élén.

Volt csapatom kapcsán nem csupán az időjárásból tudhatjuk, hogy végre itt a tavasz, hanem a produkció jóvoltából is. Szombaton Siófokon sorrendben ötödször nyert az Újpest, ez olyan sorozat, amely több mint figyelemre méltó. Annak idején bennünket is ünnepeltek, ha kifogtunk egy ilyen remek szériát, pedig nekünk igazán gyakran volt részünk a sikerben.
De nem a múlttal akarok foglalkozni, hanem a jelennel. Most tényleg érdemes. Az Újpesten játszók egyszerűen megtáltosodtak, s nem csupán az eredmények mondatják ezt velem. Harcolnak, csúsznak-másznak a pályán, tele vannak ambícióval, látszik a játékosokon, hogy nagyon akarják a sikert. Hát még a drukkerek! Ők talán még a futballistáknál is jobban ki vannak éhezve arra, hogy újra bajnok legyen a csapat. Olvasom a sportlapban, hogy a Megyeri úti ajándékboltot szinte kifosztották a lila-fehér hívek, most mindenki arra vágyik, hogy talpig lilában szurkoljon a srácoknak. Lám, lám, ilyen egyszerű az egész… Jól kell futballozni, és akkor minden meglódul – az érdeklődés, a marketing, a bolt forgalma…
Sokan kérdezik, keresik most, mi lehet a titok? Szerintem nincs semmi rejtélyes az újpesti menetelésben, hiszen a futball olyan játék, hogy mindig utólag okos az ember. Aligha véletlen, hogy Mészöly Géza, aki edzőként jegyzi a sikereket, nemrégiben azt mondta, hogy a mostani nagyszerű szereplésben elődje, Mezey Gyuri bácsi munkája is benne van. Ritka az ilyen korrekt megnyilvánulás mifelénk, ezt gyorsan leszögezem, ám a lovagias viselkedésnél fontosabb, hogy soha nem lehet tudni, mi indít el egy csapatot fölfelé vagy éppen lefelé.
A múlt héten a Real Madridról beszéltem. A csapat azóta újra kikapott, és senki nem találja, legfeljebb találgatja a kudarcok okát. Ugyanez a helyzet az Újpestnél is, csak éppen fordított előjellel (micsoda különbség!): nem beszélhetünk egyetlenegy okról, több tényezőnek kellett összejönnie ahhoz, hogy önmagát múlhassa felül a csapat. Mészöly Gézának épp- úgy megvan a szerepe abban, hogy hosszú idő után újra bajnokesélyesek a lilák, mint mondjuk a szertárosnak. A futballban az a legszebb, hogy csapatjáték – nemcsak a pályán, a pályán kívül is.