László Csaba: Futni mindenhol lehet

L A B D A R Ú G Á S

Pihenőjüket töltik az FTC labdarúgói is, akiknek a kupakötelezettség miatt később, december 18-án kezdődött a téli szünet, és csak január 17-én rajtol a felkészülés.
– Amennyivel később fejeztük be a szezont, annyival később is kezdjük – mondta László Csaba, az FTC edzője. – A bajnoki rajtig, március első hétvégéjéig hat hetem lesz arra, hogy a lehető legjobban felkészítsem a csapatot. Ez elegendő arra, hogy elvégeztessem a tervezett munkát.
Azt, aminek az első részét feltételezhetően senki sem várja szívrepesve. Futás, futás, futás, vagyis azoknak az alapoknak a megszerzése a cél, melyek nélkül elképzelhetetlen a sikeres szereplés. Az első állomás a tervek szerint Erdély lesz, közelebbről Szováta.
– Meglepve hallottam, hogy azért tervezzük az erdélyi táborozást, mert itthon nincsen olyan hegyes vidék, ahol megfelelően felkészülhetnénk. Ez nem igaz, futni ugyanis mindenhol lehet. A Hortobágyon, a Margitszigeten is lehet kemény edzéseket tartani. A lényeg azon van, hogy profi körülményeket akarok biztosítani a csapatnak, mert csak ebben az esetben követelhető meg a maximum. Valójában egy osztrák hegyifutó-tábornak örültem volna a legjobban, az azonban nagyon drága. Jelenleg a szovátai utazás tűnik befutónak, de még ez sem végleges.
A januári erdélyi edzések után török túra szerepel a tervekben, s ott már előkerül a labda is. Olyannyira, hogy László több edzőmérkőzést is tervez.
– Februárban Törökország kedvelt helye a futballcsapatoknak. Úgy tudom, osztrák, ukrán, román és lengyel klubok is edzőtáboroznak ott, így nem lesz hiány ellenfélben, s gondolom, jó minőségű pályákban sem.
Volt csapatáról nyilatkozta a napokban Nyilasi Tibor, hogy kinőtte a magyar bajnokságot, s a cél mindenképpen a sikeres nemzetközi szereplés lehet. A számok árulkodóak: az FTC a múlt évben tíz nemzetközi kupameccset játszott, a mérleg ötvenszázalékos. Négy győzelem, két döntetlen és négy vereség, 11-12-es gólkülönbség.
– Papíron valóban ötven százalékot teljesített a csapat. Sajnos ez nem volt elég arra, hogy a BL csoportkörébe vagy az UEFA-kupa 32 együttese közé jussunk. Kereshetnék kifogásokat, mondhatnám, hogy néhány buta hiba okozta a vesztünket, s azt is, hogy nem volt szerencsénk. De nem mondom, mert fölösleges. Azt vallom, hogy a szerencséért is meg kell dolgozni. Tény, két kulcsmeccset, a Sparta elleni prágait és a Basel elleni itthonit elveszítettünk, bár azt mondom, a Feyenoord elleni hazai döntetlen helyett győznünk kellett volna. Nem ez történt, így az évértékelésem és a hangulatom is olyan, amilyen a csapatom teljesítménye: ötvenszázalékos.