Teófilo Stevenson, a kubai és az egyetemes amatőr ökölvívás legendája, nehézsúlyban háromszoros olimpiai és világbajnok megkerülhetetlen személyiség nemcsak a sportágban, hanem itt, a mienjangi csarnokban is. Hatalmas termetével lassan, komótosan sétálgat fel-le, ha pedig honfitársa bokszol, rendre azt kiabálja: „Emeld fel a kezed!” Az érintett felemeli, nyer, az 53 éves klasszis pedig nyugodtan huppanhat vissza a helyére, ahol pár mondat erejéig zavarjuk:
– Milyen minőségben van itt a világbajnokságon?
– A kubai ökölvívó-szövetség alelnökeként figyelem a mérkőzéseket.
– És ki tetszik a legjobban?
– Barátom, a szintén olimpiai bajnok Emilio Correa fia középsúlyban.
– És a legnehezebbek között, az ön kategóriájában?
– A mostani mezőnyt nem ismerem annyira, korábban Balado tetszett a legjobban, kár, hogy elhunyt autóbalesetben.
– Ön mikor kezdett el bokszolni?
– Tizenhárom évesen, előtte kosárlabdáztam. Néha most is, de sajnos sokszor fáj a térdem (és mutatja a bedagadt testrészt.)
– Magyar ellenfeleire emlékszik?
– Hogyne, Somodival egyszer, Lévaival kétszer bokszoltam, például a moszkvai olimpián.
A rövid diskurzust fényképeszkedők sora szakítja meg folyamatosan, jön például Csötönyi Sándor, a magyar szövetség elnöke, aki egy lendülettel meg is hívja Stevensont a 2006-os jubileumi, 50. Bocskai-emlékversenyre. A kubai legenda lassan, de biztosan mond igent, tehát viszontláthatjuk februárban Debrecenben.

Akár öt év börtönt is kaphat Magyar Péter, ha beigazolódik a bennfentes kereskedés gyanúja