Mielőtt a Hamburg európai portyái kerülnének terítékre, érdemes feleleveníteni a német futballban betöltött szerepét, mert történelme a legnagyobbak közé emeli. 1887-es alapítása óta hatszor (1923, 1928, 1960, 1979, 1982, 1983) hódította el a bajnoki címet, ebből háromszor a Bundesliga 1963-as bevezetése után. A német kupát háromszor (1963, 1976, 1987), a Liga-kupát kétszer (1973, 2003) emelhette magasba az aktuális csapatkapitány. A hazai bajnokságban meghatározó szerepet betöltő egylet aranykorszaka a hetvenes–nyolcvanas évek fordulójára tehető, ekkor hat szezon alatt három bajnoki cím mellé három második helyet is szerzett. A sikersorozat az angol válogatott klasszis csatára, Kevin Keegan leigazolásával kezdődődött, aki az 1978–79-es bajnokságban a csapat házi gólkirálya lett. Mégsem ő az időszak legnagyobb gólvágója: Horst Hrubesch az ezt követő négy szezon alatt 83 gólt szerzett. Ezekre az évekre tehető a Hamburg európai tündöklése is. 1980-ban a Nottingham ellen még elbukott a BEK döntőjében, de 1983-ban pótolta a mulasztást, miután a fináléban 1-0-ra legyőzte az olasz Juventust. Néhány évvel korábban, 1977-ben megnyerte az azóta megszűnt KEK-et.
A mai csapat már messze nem tölt be ilyen meghatározó szerepet a kontinens labdarúgásában, sőt még a Bundesligában sem, ennek ellenére az UEFA-kupában nem esélytelenként indult. A német bajnokság legutóbbi négy szezonjában kétszer volt 8., egyszer 7., és csupán 2005–2006-ban csúszott be egy 3. hely, igaz, ezután a BL-ben indulhatott a gárda. Ott, bár a csoportkörig jutott, csupán három pontot szerzett, az utolsó helyen végzett az Arsenal, a Porto és a CSZKA Moszkva mögött. A BL-szereplés mellett a német futball népszerűségének növekedése is közrejátszott abban, hogy amíg 2002-ben 44 ezer volt a hamburgi átlagnézőszám, addig ez az adat 2007-re 55 ezerre ugrott.
Rekordnézőszám ide, válogatottakkal teletűzdelt keret oda, az előző szezonban majdnem megtörtént a negatív szenzáció, hogy a HSV története során először búcsúzzon az első osztálytól. Azonban az edzőcserének – Thomas Dollt a holland Huub Stevens váltotta – is köszönhetően a gárda nemhogy biztosan bennmaradt, de a 7. helyre jött fel. A megmentő Stevens korábban már több német klubnál is dolgozott, legnagyobb sikerét 1997-ben érte el, amikor a Schalkéval megnyerte az UEFA-kupát.
Jelenlegi csapatának kerete hemzseg a kiváló futballistáktól, a belga középhátvéd Vincent Kompany már több, a Hamburgnál is nevesebb klub érdeklődését felkeltette. A csapat tengelyében a védekező középpályás, egykori Ajax-futballista, Nigel de Jong, míg elöl a horvát válogatott Ivica Olic és az egyiptomi Mohamed Zidan jelent biztos pontot. A Hamburg legnagyobb sztárja kétségkívül Rafael Van der Vaart. A negyvenszeres holland válogatott játékmester az Ajaxtól némi meglepetésre érkezett a kikötővárosba két évvel ezelőtt, ugyanis már akkor nagyobb klubok is szerették volna soraikban tudni. Az érdeklődés azóta sem csökkent, hiszen a holland jó játékkal, bombagólokkal vétette észre magát. A nyári átigazolási szezon is az ő nevétől volt hangos, a Real Madrid egyik legfőbb vágya a 24 éves játékost a Bernabeu-stadionban tudni. A támadó középpályás az utóbbi két szezonban a HSV házi gólkirálya volt.
A hamburgiak a felkészülés alatt hazai pályán 1-0-ra verték a Juventust, majd a múlt hét végi bajnoki nyitányon idegenben 1-0-ra nyertek Huszti Szabolcs csapata, a Hannover ellen. Az pedig intő jel lehet a Kispest számára, hogy az Intertotó-kupában úgy intézte el összesítésben 5-1-re a Dacia Chisinaut, hogy az első mérkőzésen idegenben 1-1-et játszott a moldávokkal.
Ettől az egy hozzávalótól lesz igazán jó a csirkeraguleves
