Balzsay Károly 1979-es, Lucian Bute pedig 1980-as születésű, nem véletlenül kerültek többször is össze már az amatőr ringben is. Egyszer Bukarestben, az Arany Öv nemzetközi viadalon a hazai pálya előnye a román bunyósnak kedvezett, pedig honfitársunk elmondása szerint „derékig véresek voltunk, persze Butétól…” 2002-ben legfontosabb meccsükön viszont Balzsay bizonyult a jobbnak, a permi Európa-bajnokság negyeddöntőjében máig emlékezetes csatát produkálta.
Megálltak egymással szemben nagy terpeszben, s ami a csövön kifér. Még a nézésben is le lehetett izzadni. A magyar fiú aztán egészen az ezüstéremig menetelt, Bute legjobb amatőr eredményének egy váltósúlyú vb-bronz számított 1999-ből Houstonból. Mindössze 19 éves volt akkor. 2003-ban ment el profinak, de nemcsak stílust, földrészt is váltott, hiszen Romániából Kanadába tette át a székhelyét. jó menedzseléssel gyorsan emelkedett a csillaga, 2007 októberében már eljutott a vb-címmérkőzésig, s Alejandro Berrio 11. menetes kiütésével meg is szerezte az IBF nagyközépsúlyú övét.
Ezt azóta kilencszer védte meg, csak Librado Andrade ingatta meg egyszer, különben magabiztos diadalokat aratott, nem véletlenül vezeti a Boxrec internetes szakportál szervezetektől független világranglistáját. Amelyen egykori legyőzője, Balzsay Károly mindössze a 44., annak ellenére, hogy két veresége mélységéből felállva idén augusztusban a WBO után a WBA-nál is világbajnoki magasságba jutott.
De Bute momentán jóval feljebb áll, magyar idő szerint vasárnapra virradóra a québeci Pepsi Coliseumban elsöprő pontozással (120-108, 120-108, 120-107) verte a több kategóriában is nagyot alkotott jamaicai Glen Johnsont.
Egyelőre esélytelennek tűnik az újabb, immár profi összecsapása honfitársunkkal, főképp, hogy utóbbi jelenleg súlyosnak tűnő fülsérüléssel bajlódik. Pedig megnéznénk őket egymás ellen, permi stílusban, s remélhetően hasonló eredménnyel.

Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban