Együttesünk Mohamed Aida, Knapek Edina, Varga Gabriella összeállításban a nyolc közé jutásért a kínaiakat könnyedén győzte le, utána viszont háromszor kikapott, és így a csak 26 pontot érő nyolcadik helyen zárt. A rivális franciák ugyanakkor a kvalifikációs sorozatban most szerepeltek a legjobban, a bronzérmükkel 40 pontot gyűjtöttek. S ha már most kivesszük mindkét csapat leggyengébb eredményét – amit hivatalosan csak a március 25-i, budapesti záróverseny után lehetne megtenni –, akkor jelenleg a magyar és a francia gárda is 190 ponttal rendelkezik. Így ugyanúgy, mint most vasárnap Moszkvában a férfi kardozóknál, a jövő hét végén Budapesten is magyar–francia párharc lesz az utolsó kvótáért.
– Mi történt Torinóban? – kérdeztük Mohamed Aidát, aki egyéniben a ranglista alapján gyakorlatilag már olimpiai résztvevőnek tekinthető.
– Küzdöttünk, de semmi nem akart összejönni, és főleg az bosszant, hogy kikaptunk a japánoktól is. Nagyon passzívan vívtak, és a szabály szerint ha egy perc alatt nem születik tus, akkor a két versenyzőt leszólítják a pástról, s jön a következő pár. Ami most kétszer is megesett, mert mi sem akartunk rohanni. Kikaptunk, és utána eléggé összetörtünk. Próbálkoztunk mi persze utána az amerikaiak ellen is, de a nagy akarásnak nyögés lett a vége. Igaz az egész versenyre: nem a vívótudásunkkal akadtak problémák, fejben nem voltunk rendben. Talán legbelül már mi is elhittük, hogy megvan a kvóta. Így most az a feladat, hogy kitisztítsuk a fejeket.
– Korábban férfi kardban éppen Olaszországban a házigazdák leadták a franciák elleni meccsüket. Most is született egy váratlan eredmény, mert az, hogy a franciák legyőzték az oroszokat, mindenkit meglephetett. Korrekt mérkőzés volt?
– Tény, hogy az oroszok nem a legerősebb összeállításukban vívtak, ami nekünk is szöget ütött a fejünkben. De azután, hogy mi kikaptunk a japánoktól, nincs miről beszélnünk… A fő probléma az, hogy olyan asszókat is kiadtunk a kezünkből, amelyeket simán hoznunk kellett volna.
– Így a kvalifikáció záróversenyén, Budapesten most jöhet egy nagy párharc a franciákkal. Vív náluk Ujlaky Virginie, aki a pekingi olimpián még a magyar együttes tagja volt?
– Torinóban csak egyéniben vívott, nem volt a csapatban. A rutinos Maitrejean és Guyart mellett új lányokat dobtak be, de azt a Gebet-t sem tették be az együttesbe, aki előző nap egyéniben a legjobb lett közülük, negyeddöntős volt. Nyilván úgy gondolkodtak, hogy aki egyéniben úgymond nagyon kivívja magát, az másnap általában már gyengébben teljesít. Mert ez így szokott lenni.
– Hogyan kezeli majd ezt a helyzetet a jövő hét végén? A csapatverseny előtt Budapesten is lesz egyéni Világkupa.
– Természetesen egyéniben is jól szeretnék vívni, kell az önbizalom másnapra, de a csapat szempontjából nem lenne szerencsés, ha elsülne a kezem, és megnyerném a versenyt. Most az a legfontosabb, hogy a csapat megszerezze a kvótát, és ennek érdekében vasárnap legyek igazán formában. A csapat Világkupán úgy kell vívnunk, mintha már az olimpián lennénk, életünk legnagyobb lehetősége előtt. Mindent bele kell adnunk.
