Feljutunk vagy kiesünk? – teszi fel a kérdést a hazai hokifanatikusok zöme, a feltevés pedig nem április elsejei tréfa. Aki 2009 óta nem követte a magyar férfi jégkorong-válogatott szereplését, az minden bizonnyal meglepődik az április 15-21. között zajló ljubljanai divízió I-es világbajnokságra készülő csapat esélyeinek latolgatása hallatán, a szakik azonban tökéletesen tisztában vannak a nemzeti csapat helyzetével.
A vb-t beharangozó Jégkorong magazin egyenesen „sztárokra és zongoracipelőkre” bontotta a jelenlegi keretet, melyben néhányan helyet kaptak a szapporói hősök közül (2008-ban Japánban vívta ki A-csoportos tagságát 70 év óta először) is. Palkovics Krisztián, Ennafati Omar, Holéczy Roger, Peterdi Imre, Svasznek Bence, összesen tizenegy játékos hiányzik a négy évvel ezelőtti csodát végrehajtó gárdából, melyet Ocskay Gábor immár a csak a felhők mögül űzi-hajtja.
Nem maradhat ki a foci
A játékosok egyébként egy jászjákóhalmai bakter nyugodtságával készülnek a csütörtök délelőtti tréningezésre. A káposztásmegyeri Jégpalota tövében kialakított műanyag focipályán már fél órával az edzés előtt pattog a labda: nemhiába, csapatsportoknál bevett szokás „zsugával” bemelegíteni, levezetni. A játékosok egyike-másika át is kacsintgathatna olykor a jégről az újpesti centerpályára a Megyeri úton, lehet, még örülnének is az erősítésnek mostanság. Benk András kifejezetten jó barátságot ápol a labdával, de Szélig Viktor sem dekázott rosszul. Utóbbi az MNO-nak a labdaérzéket firtató kérdését is megválaszolta: aki nyújt, az nem véletlenül figyeli a távolból a társakat. Nem akar zavarni.
Osztrák és ukrán nyomás
A japánok ellenben éppen erre készülnek. A tavalyi budapesti vébét a cunamikatasztrófa miatt kihagyó ázsiaiak mindig veszélyesek, legutóbb Miskolcon tréfálták meg Kevin Primeau szövetségi kapitány tanítványait, előtte azonban egészen 2006-ig kell visszamennünk az időben, hogy japán győzelmet jegyezhessünk Magyarország ellen. Ukrajna sem lesz azonban „piskóta”. Északkeleti szomszédunk egészen 2007-ig szerepelt a világ legerősebb csapataival egy csoportban, Szapporóban pedig éppen a magyar együttes ütötte el a visszajutástól. Az öt rivális közül minden bizonnyal kiemelkedik majd a hazai pályán korcsolyázó Szlovénia, melyet még soha nem sikerült legyőznünk világeseményen. A rendezők csapata NHL-ben hokizó játékosokkal erősödhetne, ha a Detroit Red Wings és a Los Angeles Kings gárdája gyengébben szerepelne és elengedné Jan Mursakot és Anze Kopitart. Erre azonban vajmi kevés esély kínálkozik.
A válogatott bő kerete:
Kapusok: Bálizs Bence, Pleszkán József (Sapa Fehérvár V19)
Hátvédek: Horváth András, Tokaji Viktor, Láda Balázs, Sille Tamás, Orbán Attila, Hetényi Péter (Sapa Fehérvár V19), Hegyi Ádám, Pozsgai Tamás, Kiss Dániel (Dab.Docler), Szirányi Bence, Szélig Viktor (Briancon)
Csatárok: Ladányi Balázs, Vas Márton, Sofron István, Kovács Csaba, Sikorcin Ladislav, Mihály Árpád, Benk András, Magosi Bálint (Sapa Fehérvár V19), Galanisz Nikandrosz, Pavuk Attila (Dab.Docler), Hári János (Modo Hockey), Bartalis István, Vas János (Troja/Ljungby), Kóger Dániel (Hershey Bears)
A másik favorit egyértelműen Ausztria, mely tavaly esett ki az A-csoportból. Az erős klubcsapatokkal és több, a kanadai első ligában játszó légióssal felálló alpesi válogatott idős kerettel, ugyanakkor komoly tapasztalattal utazik Ljubljanába. A sötét ló ezúttal Nagy-Britannia lesz, mely a legerősebbekkel is fel tudja venni a harcot, de a legharmatosabb ellenféllel szemben is leteszi olykor a fegyvert. Ellenük egyedül 2005-ben a Főnix-csarnokban szenvedtünk vereséget az utóbbi évtizedekben, többnyire nekünk termett tehát a babér.
A Jégpalotában tartott tréningen viszont leginkább Bálizs Bencének. Az NHL-t is megjáró Adam Munrót a kapuból kiszorító Volán-portás egyre-másra halászta le a lepkéket. Az egyik bravúr után még a frissen honosított Mihály Árpád is eleresztett egy jókora káromkodást. A Hetényi–Budai tandemmel kiegészülve komoly fal húzódhat majd a magyar kapu előtt a Stozice-arénában. Hátvédsorunkra méltán biggyeszthető a veterán jelző. Sille Tamás (42), Mihály Árpád (32), Horváth András (36), Tokaji Viktor (35) és Szélig Viktor (37) sem Ljubljanában kóstol bele először a vébé illatába, de szükség is lesz a majd két évszázadnyi rutinra. Hiába lett ugyanis Sofron István az osztrák liga gólkirálya, a Ladányival, Vas Mártonnal kiegészülő csatársztárjaink találatai mit sem érnek majd, ha hátul nem zár rendesen a retesz.
A fegyelemmel mindenesetre nincsen gond: Sille Tamás „mit csinálsz, mi volt a gyakorlat, kicsi?” – felszólítással utasítja rendre az egyik elkanászodó fiatal magyar titánt. A Jégpalota edzőpályájának plexijéhez támaszkodó Bagonya Imre (erőnléti edző) megsúgja nekünk: a szapporói hősöknek megvan a respektje. A fiatalok néha azért még tesztelik, meddig mehetnek el a bratyizásban, de a határt soha nem lépik át.
Ljubljanában megtehetnék. Rögtön azután, hogy feljutottak.
