Az Élő-pontszámok alapján a magyar férfisakkozók sokkal nagyobb játékerőt képviseltek ellenfeleiknél, amit azonban az egyaránt világossal játszó Almási és Berkes sem tudott érvényre juttatni.
Almási Zoltán eleinte, úgy tűnt, türelmesen felőrli az ellenfelét az olasz megnyitású játszmában. Kihasználta a sötét királyszárny apró gyengeségét, gyalogot nyert. Két gyalogelőnyös bástyavégjátékra egyszerűsített le, de a kirgiz sakkozó szívósan védekezett, leszorította az alapsorra Almási királyát, s kellemetlen meglepetésre döntetlenre mentette a hosszú, 77 lépéses partit. Polgár Judit sötéttel „sündisznóban” állt fel, a kivárással talán ellenfele elhatalmasodó időzavarára is rájátszott. Maznyicin a várakozásnak megfelelően húzott is néhány „laposat”, a kisebb bonyodalomból Polgár jelentős álláselőnnyel jött ki, a szorongatott pozíciót kirgiz ellenfele az idő szorításában a kelleténél is gyorsabban vesztette el.
A két hátsó táblán is akadtak izgalmak. Balogh Csaba vetélytársa érdekes tisztáldozatot hozott két gyalogért és térelőnyért cserében, ami után nagymesterünk hosszasan gondolkozott. De nem csak sokáig, pontosabban is számolt, leszerelte az ellenfél támadását, s a nagy átlón halálos volt az ellencsapás. Berkes ellenfele is „offerolt”, bástyát adott huszárért és gyalogért. Berkes jól egyszerűsített, a végjátékot azonban ő is pontatlanul kezelte, s döntetlen lett a parti vége.
Ezzel 3–1-re vertük Kirgizisztánt, de a sakkolimpián is fontos szabály: elsősorban az számít, megvan-e győzelem. Így az a legfontosabb, hogy zsebben az első két pont.
A hölgyeknél Gara Tícia nem bírt szír ellenfelével, de itt magabiztos magyar győzelem született.
Sakkolimpia, 1. forduló, férfiak:
Magyarország–Kirgizisztán 3–1
Almási (2713) –Sukukareljev (2360) 0,5–0,5
Maznyicin (2283) –Polgár (2709) 0–1
Berkes (2685) –Abduzsapar (2365) 0,5–0,5
Takirbasev (2191) –Balogh (2668) 0–1
