A Sporting feletti 3–0-s sikert még értékelhettük egyszeri csodaként, két egymást követő győzelmet azonban már tendenciának tekinthetünk. Aligha véletlen, hogy Paulo Sousa sajtótájékoztatója nem általános értékeléssel kezdődött, hanem in medias res arról faggatták a Videoton mesterét, immár reális cél-e a továbbjutás az Európa-liga G csoportjából.
„Egyértelműen nőtt az esélyünk a továbbjutásra, de ne feledjük, három mérkőzés még hátravan, ezeken ugyanúgy kilenc pontot lehet szerezni, mint az első hármon. Továbbra is keményen kell dolgoznunk, de tény, közelebb kerültünk a célunkhoz” – jelentette ki a portugál tréner. Azt azonban határozottan cáfolta, hogy csalódott lenne, ha mégsem sikerülne továbbjutni. „Nem lehetek csalódott, realistának kell lennünk. Még nem találkoztunk olyan erős ellenfelekkel, mint itt, az Európa-liga csoportkörében. Ismerjük az ellenfeleinket, tudjuk, mennyire erősek, mennyivel színvonalasabb bajnokságban lépnek pályára hétről hétre, mint mi. Élvezni szeretnénk a játékot, s tapasztalatot szerezni. Óriási eredmény lenne, ha továbbjutnánk, de csalódottságnak akkor sem lenne helye, ha ez nem adatna meg. Büszkék vagyunk az eredményeinkre, amelyekkel elismerést vívtunk ki magunknak külföldön. Eddig ha azt hallották, hogy Videoton, fogalmuk sem volt, az milyen csapat. A magyar futballról sem tudnak sokat, mostanra ez kezd megváltozni. Ennek nem csak a szavak szintjén, a pályán is csalhatatlan jelei vannak. A Basel, amely mindig két támadóval szokott felállni, ma ellenünk csak eggyel kezdett. Ez a tisztelet megnyilvánulásának csalhatatlan jele” – folytatta Sousa.
Arra is vállalkozott, hogy jellemezze a G csoport csapatait, s erősorrendet állítson fel közöttük. „Egyértelműen a Genk a legerősebb, az eredmények is ezt mutatják, Nagyon szervezett, masszív csapat. A Sporting játéka inkább a játékosok egyéni képességeire épül, akik fiatalok, nagy iramban képesek futballozni, de a játékukban még megmutatkozik a szervezettség hiánya. A Basel labdarúgói fizikailag roppant erősek, a levegőben roppant veszélyesek. A svájci csapat igen érett együttes."
Sousa úr! És az NB I?
Természetesen kellemetlenebb kérdések is elhangzottak. Mondani sem kell, az NB I-re vonatkozóan. Ennyire erős lenne a magyar bajnokság, avagy a Videoton nem bírja a kettős terhelést? „A kritikusaink időről időre felemlegetik a bajnoki szereplésünket. Nekünk még újdonság, hogy két fronton is helyt kell állnunk. Legalább három olyan meccset említhetek, amikor sokkal jobbak voltunk az ellenfelünknél, mégis vesztettünk” – jegyezte meg, majd szóba került, hogy vasárnap sorsdöntő mérkőzés vár a Videotonra a Loki ellen; ha nem győzi le a Debrecent, jövőre akár le is mondhat a nemzetközi szereplésről. A korábbról ismert stílusban felelt: „Tudjuk, sokan szeretnék, bárcsak ne lennénk ennyire sikeresek. Egyelőre mi mégis ezt a sikert élvezzük. A Debrecennel ráérünk holnaptól foglalkozni.”
Végül Paulo Sousa a Videotonnál eltöltött immár több mint egy évet úgy jellemezte, hogy a csapata taktikailag fejlődött a legtöbbet. Amiben ő maga kiváló mester – ezt már mi tehetjük hozzá.
