Már a lefújás utáni testbeszéd, a boldog ölelkezés is azt mutatta, a magyar játékosok nem csalódottak az Isztambulban megszerzett egy ponttal. Ezt az érzést elsőként Egervári Sándor öntötte szavakba a találkozót követő sajtótájékoztatón.
„A mérkőzés egyes szakaszaiban a török válogatott nagy nyomás alá helyezett bennünket, helyzeteket is kidolgozott, sőt megszerezte a vezetést. Ennek dacára sikerült döntetlent játszanunk, az egy pont a köztünk folyó verseny szempontjából különösen értékes. A közönség fantasztikus hangulatot varázsolt a stadionban, ami nagy kontraszt az előző mérkőzésünkhöz képest. Ez feldobta a mi játékosainkat is, akikről csak a dicséret hangján tudok szólni.”
A magyar válogatott Isztambulban 1–1-es döntetlent játszott világbajnoki selejtezőn Törökország vendégeként. Az MNO percről percre tudósított a találkozóról.
További cikkek a témában:
• Már Mészöly neve sem ismerős Isztambulban
• A törökök mindent egy lapra tesznek fel ellenünk
• Erdogannal a török–magyar derbire
Érdeklődésünkre, hogy az egy ponttal előzetesen is elégedett lett volna-e, vagy csak a mérkőzés alakulása miatt az, a kapitány így felelt: „Mindig igyekszünk győzelemre játszani, de ez a mérkőzés nem ugyanaz volt, mint az őszi, inkább a török csapat uralta a játékot. Ellenfelünk agrsszíven játszott, ezért nem tudtunk a támadó harmadban folyamatosan jelen lenni, a rendkívül lendületes elenféllel szemben elfogadható a döntetlen.”
Természetesen a folytatás is szóba került. A magyar válogatott a románok amszterdami veresége miatt egy pont előnnyel jelenleg a második. Bukarestben valóban sorsdöntő mérkőzés következik szeptemberben.
Egervári Sándor kedd este igyekezett visszafogottan fogalmazni az esélyeket latolgatva. „Tisztában vagyunk az értékeinkkel, ugyan lassú, de folyamatos a fejlődésünk. S még nem vagyunk a csúcson, sokan csupán néhányszor, a törökök ellen csereként beállt Böde és Guzmics például csak kétszer volt még válogatott. Egyre jobbak leszünk. Ezt igyekszünk majd megmutatni Bukarestben is. Igen, ez is nagyon fontos, talán az eddigi legfontosabb meccsünk lesz. De lesz utána néhány nappal később román–török találkozó is, amelyen, mint ahogy mindig, amikor a riválisaink találkoznak, számunkra természetesen a döntetlen a kívánatos eredmény. De a bukaresti győzelmünket sem tartom lehetetlennek. A játékosok egyéni képességei alapján a csoportban Hollandia mögött Törökország a második a sorban, ha a szervezetten, jól játszó törökök ellen képesek voltunk hátrányból felállni, miért ne nyerhetnénk Románia vendégeként?”
Vanczák Vilmos Isztambulban is közel állt a gólszerzéshez, ezúttal is Hajnal szabadrúgásából. „Majdnem sikerült a koreográfia, de a kapus és a léc ezúttal együttes erővel hárított. Elégedett vagyok az egy ponttal, mert az első félidőben a törökök nagyon ránk jöttek, nem tudtuk feltolni a védekezésünket. Amit a sors pénteken elvett, azt most visszaadta” – mondta a Sion hátvédje.
„Csúszott a fű, igen, ezért számítottam arra, hogy a török védő hibázik. Bíztam benne, hogy már Románia ellen esélyt kapok, akkor nem úgy alakult, örülök, hogy most tudtam élni az eséllyel” – lelkendezett a meccs hőse, Böde Dániel.
Mészáros Norbertet nagyon megviselte a pénteki mérkőzés, s az sem használt a lelkivilágának, hogy a szurkolók elsősorban őt hibáztatták a románok egyenlítő gólja miatt. Isztambulban is az ő embere, Burak Yilmaz szerezte a gólt, de talán túlzás lenne egyedül az ő nyakába varrni a találatot. „A családom és a csapat is sokat segített abban, hogy túltegyem magam a pénteki meccsen. Egervári Sándor bízott bennem, remélem, megháláltam a bizalmat” – jegyezte meg a DVSC hátvédje.
„Végig bíztam a csapatban, még a győzelem megszerzésében is reménykedtem” – zárta a nyilatkozatok sorát Király Gábor.
