Egy ilyen hosszú tornán egyszer törvényszerűen el kell jönnie a hullámvölgynek, ez minket most ért el – értékelt Merész András szövetségi kapitány a britek elleni, szombat esti nyolcaddöntő kapcsán. Szavai hallatán az ember azt hinné, a mieink kikaptak és kiestek, ezzel szemben pillanatnyi vita nélkül nyertek 14-5-re, és bekerültek a hétfői, hollandok elleni negyeddöntőbe.
A gond vagy inkább sületlenség az, hogy ezt a meccset egyáltalán le kellett játszaniuk. Hisz egészen a legutóbbi vb-ig, 2011-ig a csoportelső abban a kedvezményben részesült, hogy közvetlenül belépett a legjobb nyolc közé. Ez az egész torna színvonalának jót tett, ellentétben a jelenlegi formulával, amikor az elsők a negyedikekkel nyolcaddöntőznek, és félgőzzel is puhára főzik őket. Nézzük csak, miként alakultak az ilyen típusú találkozások: Oroszország – Dél-Afrikai Köztársaság 22–3, Ausztrália – Üzbegisztán 25–2, Egyesült Államok – Brazília 14–3.
Igazi „tömegoszlató” mérkőzések és eredmények; az épeszű sportbarátnak eszébe nem jutna ilyen meccsre menni, inkább sütteti magát a strandon, megiszik egy-két korsó Estrella Damm sört, vagy ne adj Isten, kilátogat a műúszás versenyeire. Bizony, a mi megrögzött magyar „vizes” értékrendünkkel furcsa kontraszt a kongó pólólelátók mellett a tömött műúszótribün látványa. Miközben még mindig a fülemben cseng Kemény Fecsó (Kemény Dénes édesapja) örök érvényű aforizmája, amely így szól: a vízilabdakapus kezeivel folyamatosan a víz felett kalimpál, lábaival pedig a víz alatt tempózik, és aki mindezt fordítva csinálja, az a műúszó.
Csakhogy lassan azt kell hinnünk, mi állunk a fejünk tetején. Azért a hétfői negyeddöntőkre bizonyára helyére billen a női pólótorna is, hiszen a magyar–holland, spanyol–amerikai, orosz–kanadai, ausztrál–görög párosítások már komoly összecsapásokat ígérnek. A mieink számára is, nem véletlenül jegyezte meg Merész András: „A szóba jöhető ellenfelek közül a hollandokat szerettem volna legkevésbé. Erről az ágról érkezhettek volna még az oroszok vagy a kínaiak, és mindketten egyszerűbb, átláthatóbb vízilabdát játszanak. A hollandoké hozzájuk képest bonyolultabb, nehezebben kiszámítható.”
