A müncheni tartományi bíróságon a sportvezető lakóhelye szerint illetékes rosenheimi adó- és pénzügyi ellenőrző hivatal egy munkatársát hallgatták meg, aki tanulmányozta a röviddel a per kezdete előtt benyújtott iratokat, és megállapította, hogy azok alapján legkevesebb 23,7 millió euró adóhiány mutatható ki a vádiratban szereplő 3,5 millió euró felett, vagyis Uli Hoeness legalább 27,2 millió euró adót csalhatott el.
A Bayern München elnöke hétfőn, az első tárgyalási napon beismerő vallomást tett, és hangsúlyozta, hogy az ügy összes részletét fel akarja tárni, ezért a titkos svájci számlájával összefüggő valamennyi iratot átadta a hatóságoknak. Hoeness egyik ügyvédje pedig a vádiratban szereplő adatokat korrigálva közölte, hogy ügyfele további 15 millió euró adó bevallását is elmulasztotta, és így összesen 18,5 millió euró adóhiány róható a terhére.
Az adóhatóság elemzése alapján viszont ennél is jóval nagyobb összegről lehet szó. A tanúként meghallgatott adónyomozó hangsúlyozta, hogy a február végén beadott több tízezer oldalnyi dokumentumnak csak az első, felületes vizsgálatát végezték el, ezért a 27,2 millió csupán a csalás lehető legkisebb értékére vonatkozó becslés, és az iratokból az is látszik, hogy „vannak még további milliók, amelyekről nem tudni, hogy hová lettek”.
A Hoeness-perre eredetileg négy tárgyalási napot tűztek ki, és csütörtökre tervezték az ítélethirdetést. A bíróság szerdán dönt arról, hogy az ügyet a vádiratban vázolt helyzethez képest más dimenzióba helyező új adatok miatt kell-e változtatni a menetrenden.
Az ügy azzal kezdődött, hogy Uli Hoeness tavaly januárban önfeljelentést tett egy svájci bankszámlájával összefüggésben. Ezzel az adócsalás büntetőjogi következményeit akarta elkerülni, de végül vádat emeltek ellene.
Szakértők szerint helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a tőzsdei és devizapiaci műveletekhez használt számla teljes dokumentációját az eljárás megkezdése után több mint egy évvel adta át az ügyészségnek, ezért egyre valószínűbb, hogy letöltendő börtönbüntetésre ítélik.
