Bizony, nem árt rögzíteni mondjuk az 1990. májusi állapotot, amikor a Liverpool mindmáig utolsó bajnoki címét nyerte. Ezzel 18-szoros aranyérmes lett, a 13-szoros első Arsenal előtt az örökranglista élén állt; a Manchester United hét bajnoki trófeája mellett egyetlen BEK-serleget őrzött, a Liverpool négy büszke címe mellett. Az 1980-as évtized második fele azonban hosszú esztendőkre kiheverhetetlen csapásokat hozott. Az 1985-ös BEK-döntőben egy akkoriban tulajdonképpen még szokásos bunyó iszonyatos tragédiába fordult: a brüsszeli fináléban a stadion borzalmas állapota és a Juventus-szurkolók pánikja együttesen 39 ember halálához vezetett, a Liverpoolt kizárták a nemzetközi körforgásból, és örökre levakarhatatlannak hitt bélyeget sütöttek rá. 1989-ben, Sheffieldben pedig Hillsborough máig kísértő démona vette el 96 Liverpool-szurkoló életét a Nottingham Forest elleni FA-kupa-elődöntőn kialakult tömeghisztériában.
A Pool persze az azóta eltelt két és fél évtizedben is létezett, mi több, 2005-ben BL-t is nyert – a Milan ellen, 0-3-ról –, 2009-ben még a Debrecennel is egy csoportban szerepelt (az Anfielden ekkor alkalmam nyílt helyi kollégákkal beszélgetni, és jókat kacarásztak azon, hogy a DVSC éves költségvetése ott éppen négy napra lenne elegendő), de úgy tűnt, vezető szerepét visszavonhatatlanul elveszítette.
