Már az előmérkőzések alatt sem unatkozhattak a nézők, a fiatal Laki Róbertnek (3–0–0) és az újonc Kis Máténak is technikai kiütéssel sikerült nyernie, jól megadták az alaphangot a Sport 1 televízió közvetítette ütközetek előtt. A főprogramban két ifjú titán, Baranyi Richárd (5–0–0, 4 KO/TKO) és Baran Attila (14–8–0, 8 KO/TKO) kezdett félnehézsúlyban, a magyar bajnoki kihívói státusz volt a tét. A fiatalabb kora ellenére rutinosabb Baran agresszívan kezdett, többször is a kötélhez szorította és tisztán eltalálta ellenfelét. Baranyi nehezen melegedett be, egy felütésre futotta tőle. A második felvonásban már fordult a kocka, nagy volt az adok-kapok, de inkább a kecskeméti ökölvívó kombinációi feküdtek, Baran fáradni látszott. A harmadik menet igazán emlékezetesre sikeredett. Baran csúnyán belenézett egy balhorogba, számolni kellett rá, ráadásul rögtön utána ismét padlót fogott. Folytatta, de Baranyi annak rendje és módja szerint megpróbálta befejezni a meccset. Hatalmas csihi-puhi kerekedett belőle, vagy fél percig védekezés nélkül ütötték egymást, mígnem Baranyi a kötélhez szorította ellenfelét és harmadszor, immár végérvényesen padlóra küldte. Ezzel hatodik mérkőzésén ötödször nyert KO-val és magyar bajnoki kihívói státuszba került. Baran barátnője is megnyugodhatott, a bunyós saját lábán hagyta el a szorítót
Baranyit, akinek a ringsarkában az olimpiai 5., Eb-bronzérmes Szellő Imre osztogatta a jelek szerint jó tanácsokat, sokan elkísérték Kecskemétről, mint ahogy Nagy „Lütyő” Imrét (8–4–0, 4 KO/TKO) is Szentesről. Az ellenfele Mellár Péter volt a hatmenetesre tervezett nagypehelysúlyú mérkőzésen, amely ugyan nem hozott túl magas színvonalat, de küzdelmet igen, végül egyhangú pontozással „Lütyő” győzött.
A következő meccsen a friss magyar bajnok Kovács Zoltán (10–4–0, 3 KO/TKO) tette kockára nagypehelysúlyú magyar bajnoki övét Fikó Oszkár (8–5–0, 5 KO/TKO) ellen. A címvédőnek a második menetben csúnyán felrepedt a szemöldöke, de ez nem zavarta különösebben, kiegyenlített meneteket láthatott a közönség. Lassan csordogált a meccs, a hatodik menetben volt az első komolyabb ütésváltás, Kovácsnak sikerült bevinnie egy szép egyenest. A nyolcadik menetben Kovács ellökte a belekapaszkodó Fikót, aki olyan csúnyán beverte a könyökét, hogy nem tudta folytatni. A bíró vétlen szabálytalanságnak ítélte az esetet, ezért lepontozták a meccset, mely Kovácsnak kedvezett, aki egyhangúlag védte meg címét.
Ezután jött a csúcspont, a tavaly döntetlennel véget ért Bozai Gyula (11–6–2, 8 KO/TKO)–Faur Csaba (6–2–1, 2 KO/TKO) meccs visszavágója cirkálósúlyban, ráadásul nem kisebb volt a tét, mint az ideiglenes magyar bajnoki cím. Az első menetben még csak kóstolgatták egymást, a másodikban már találtak Faur egyenesei és Bozai horgai – előbbi valamivel többször. A harmadik menetben a közönség tombolt, ugyanis a fiúk belekezdtek abba, amit tavaly ősszel abbahagytak! Főleg Bozai, akinek ezúttal is hatalmas szurkolótábora volt, kétszer is elkapta a kötélnél Faurt, akit csak a kiesett (kiköpött) fogvédője „mentett meg”. A következő felvonás is hasonlóan alakult, Bozai ment előre rendületlenül, de Faur állta a pofonokat. Az ötödik menetben már sikerült párszor visszatámadnia a szentesi bokszolónak, de még mindig alárendelt szerepet játszott. A hatodikban Faur sokadszor köpte ki szorult helyzetben a fogvédőjét, amiért meg is intette a mérkőzésvezető. A következő felvonásban sikerült Bozainak először padlóra küldenie ellenfelét, akire számoltak és nem is folytatta, edzője bedobta a törülközőt. Bozai így TKO-val nyert és megszerezte az ideiglenes magyar bajnoki címet.
A győztes boldogságát az sem csökkentette, hogy az ezúttal televíziós szakkommentátorként közreműködő egykori profi világbajnokunk, Kótai Mihály őszintén feltárta neki a még fennálló hiányosságait. Ám Bozai fejlődni akaró, igazi sportember, aki szinte itta az egykori klasszis szavait. Lehet, hogy negyvenen túl is fejlődik majd?
