Hét vesztes kontinentális kupadöntő után 2013-ban végre következett az első győztes, ráadásul mindjárt a BL-ben, a Larvik ellen, majd 2014-ben a címvédés; nem is akármilyen kulisszák közepette, hiszen a női szakágban először rendeztek Final Fourt, és azt is Budapesten. A Győr olyan magabiztossággal nyerte a Buducsnoszt Podgorica elleni, májusi finálét, hogy ezzel azt üzente, éveken át egyeduralkodó lehet a kontinensen, nyáron mégis gyökeresen átalakította a keretét.
Öt játékosa végleg, egy átmenetileg távozott: utóbbi, a legérzékenyebb veszteség a babáját jövő tavaszra váró „csodakapus”, Katrine Lunde, míg a balkezes gólgép, Katarina Bulatovics visszatért a Buducsnoszt Podgoricához, a védelem oszlopa, a francia világbajnok Raphaelle Tervel pedig lezárta pályafutását. Rédei-Soós Viktória, Hornyák Dóra és Sirián Szederke teszi teljessé e listát.
A bevételi oldalon a Lunde helyére igazolt horvát válogatott Jelena Grubisic mellett ott van a Bulatovicsot pótló német klasszis, a legutóbbi vb gólkirálya, Susann Müller, a szupertehetségnek számító orosz Anna Szen, a villámléptű spanyol irányító, Macarena Aguilar Diaz, a horvát Vesna Milanovic Litre, valamint Planéta Szimonetta és Csapó Kyra. És ha ennyi változás még nem lenne elég, novemberben új otthonába költözik a társaság, az Audi Arénába.
Az európai szövetség, az EHF honlapja azonban a BL-nyitány előtti beharangozójában természetesen favoritként tünteti fel az ETO-t, és így idézi Görbicz Anita csapatkapitányt: „Nagyon jó érzés címvédőként rajtolni, még akkor is, ha tudjuk, hogy mindenki minket akar megverni. Hét új játékos érkezett hozzánk, ez azt jelenti, össze kell szoknunk, meg kell ismernünk egymást. Hosszú út áll előttünk, de mindig csak a következő lépésre koncentrálunk.”
Így tesz Ambros Martin vezetőedző is, első felütésként máris kijelenti: „A legfontosabb a jelen. A csoportban két skandináv ellenfelünk lesz, a Viborg és a Sävehof, mindkettő rengeteget rohan, valamint a Lokomotiva Zagreb, amely igazi sötét ló. Minden nap a Bajnokok Ligájáért dolgozunk, edzünk és élünk, mert ismét meg akarjuk nyerni.”
Ezzel persze a győriek nincsenek egyedül. Ambros Martin számba vette a fő vetélytársakat, és arra jutott: „A Vardar Szkopje tapasztaltabb, mint tavaly volt, stabil a háttere, kiválóak a játékosai. A Larvik nagy harcosokból áll, akik soha nem adják fel, keretük remek keveréke a rutinos klasszisoknak és az ifjú tehetségeknek. A Buducsnoszt erőssége a védelme, roppant nehéz ellene játszani, támadásban pedig sokat nyert Katarina Bulatoviccsal. A HCM Baia Mare lehet a szezon meglepetése, kiválóan igazolt.”
Ez mindjárt négy komoly rivális, ennyien be se férnek a Final Fourba. Mert hogy az ETO 2015 tavaszán is ott lesz a budapesti végjátékban, afelől kevés a kétségünk.
