A NOB első embere erről azután nyilatkozott telefonon a Reutersnek, hogy a nagyobbik norvégiai kormánypárt szerdán úgy döntött: a kormány ne támogassa a főváros kandidálását a nyolc év múlva esedékes téli olimpiára. A koalíció kisebbik pártja már májusban amellett foglalt állást, hogy ne adjanak kormánygaranciát a pályázáshoz.
Bach csütörtöki megnyilatkozásában ugyan politikai megfontolásokra is utalt a nemleges oslói állásfoglalást követően, viszont leszögezte: csökkenteni kell az olimpia rendezési költségeit, és magának a pályázati folyamatnak a kiadásait is.
Az ez év februári szocsi téli olimpia az eddigi legdrágábbnak bizonyult azzal, hogy lebonyolítása 51 milliárd dollárt emésztett fel, de a kandidálásra fordítandó összeg is önmagában elérheti a 100 millió dollárt. Norvégia ugyan azt ígérte, Szocsihoz képest tizedannyiból kihozzák az olimpiát, a jelek szerint a kormányzat még ezt is sokallta.
Bach az általa szorgalmazott változás lényegét összefoglalva úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem azt kell tudakolni a jelentkezőktől, hogy mennyiből tudják kihozni a rendezést, hanem hogy mi módon képesek a leginkább megfelelő módon beleilleszteni az olimpiát saját városuk hosszú távú szociális, sport-, környezetvédelmi és gazdasági fejlesztésébe.
Oslo kiesésével így már csak a kazah Almati és Peking marad versenyben, mivel Stockholm, Krakkó és Lemberg (Lviv) már korábban kiszállt.
A kandidálóknak 2015. január 7-éig kell eljuttatniuk részletes pályázati anyagukat a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, amelynek szemlebizottsága februárban és márciusban látogatja meg a pályázó városokat.
A NOB a jövő évi, Kuala Lumpur-i kongresszuson dönt a 2022-es téli játékok helyszínéről.
