Bedőlt a rubel, vele bukik az orosz hokiliga

Pedig valaha az NHL riválisa volt.

Nem is olyan régen a KHL, a döntően orosz olajrubelekből táplálkozó és orosz klubokra épülő Kontinentális Hokiliga még komolyan veszélyeztette az NHL uralmát a világ jégmezőin. Mára azonban dögrováson van a 28 csapatot tömörítő szervezet a zuhanó olajárak és a rubel árfolyama összeomlásának hatására.

Azóta, hogy 2008-ban életre hívták a KHL-t, a jobbára Oroszországra és a szovjet utódállamokra kiterjedő profi hokiliga az alábbi szlogennel reklámozta önmagát: a legjobb dolog közvetlenül az NHL után. Nos, mára ez a majdnem az NHL-lel egyenértékű szuperliga (benne 22 orosz, egy-egy finn, szlovák, horvát, fehérorosz, lett és kazah klubbal) oda jutott, hogy menekülnek a külföldi sztárok, és bár Dmitrij Csernisenko, a KHL elnöke minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy bizonygassa, nincs baj, az események ennek pontosan az ellenkezőjét támasztják alá.

A nyersolaj világpiaci árának zuhanása, ezzel párhuzamosan a rubel drasztikus elértéktelenedése és a Krím bekebelezése miatt bevezetett, oroszellenes nyugati szankciók együttes hatására egyre több klub tűnik fizetésképtelennek, s ahol rendben folyósítják a béreket, ott is csak alig több mint felét éri a járandóság a néhány héttel korábbinak. Szeptemberben ugyanis még 35-40 rubelt kellett csak adni egy amerikai dollárért, pár napja viszont már 79-et, azaz pontosan a felére csökkent az orosz fizetőeszköz értéke. Márpedig a KHL szabályai szerint a játékosok rubelben kötik meg szerződéseiket, s a fizetésüket is rubelben kapják. (Némiképp árnyalja a helyzetet, hogy az orosz központi bank kétségbeesett rubelvásárlásainak hatására karácsonykor átmenetileg 50 dollár/rubelre ugrott vissza az árfolyam.)

A gondok már nyáron jelentkeztek. A patinás Szpartak Moszkva csődöt jelentett, s a Gagarin Kupa (a Stanley Kupa KHL-es megfelelője) legutóbbi döntőse, a HC Lev Praha is visszalépett a 2014–2015-ös kiírástól pénzügyi nehézségekre hivatkozva. Mindez annak ellenére történt, hogy a 2013–2014-es szezonban a prágaiak megdöntöttek minden létező nézőcsúcsot

A problémát az jelenti, hogy a horribilis játékosbéreket képtelenek fedezni a klubok a nézőtéri bevételekből és televíziós jogdíjakból, az egyesületek döntően a tulajdonosok (jobbára az olajbizniszben érdekelt oligarchák) mecénási adományaira vannak utalva, azaz cseppet sem piaci körülmények között működnek, ellentétben a profitorientált NHL-lel, a tengerentúli profiligával. Márpedig az olaj hordónkénti ára a közelmúltban alig több mint a felére zuhant, és ez az orosz gazdasággal együtt a KHL-t is agyonvágta. Csernisenko ligaelnök – korábban a szocsi téli olimpia szervező bizottságának feje – azonban cáfolja a – szerinte – rémhíreket. „A liga pénzügyi helyzete stabil, minden különösebb izgalom nélkül figyeljük a gazdasági fejleményekkel kapcsolatos információkat.”

Erre szokták mondani pénzügyi körökben, hogy az efféle cáfolat a válság legbiztosabb jele

A KHL 41 kanadai hokisa (meg az amerikaiak, finnek, svédek) mindenesetre frászban van. Gilbert Bulé, az Avtomobiliszt Jekatyerinburg edmontoni születésű, korábban a helyi Oilerst, továbbá a Columbus Blue Jackets és a Phoenix Coyotes együttesét erősítő hokisa így kesereg: „Amikor májusban Jekatyerinburgba szerződtem, az évi 31 millió rubeles, adómentes jövedelmem nagyszerűnek tűnt. Csakhogy az, ami akkor 960 000 dollárt ért, ma csupán 648 000 dollárral egyenértékű ”

És bár Brulé fizetése még így is körülbelül ezerszerese az orosz átlagbérnek (ami 30 000 rubel havonta, azaz 590 dollár), mindez aligha vigasztalja a KHL tengerentúli hokisait, akik megkezdték fordított exodusukat – vissza a szülőföldjükre. Erre Ilja Kovalcsuk, a KHL legnevesebb sztárja, aki korábban az Atlanta Thrashers és a New Jersey Devils csapatában az NHL egyik legjobb csatárának számított, honfiúi büszkeséggel csak ennyit mond: „Hadd menjenek, ha menni akarnak. Amikor Ukrajnában háború folyik és Oroszországot meg akarják fojtani, ízléstelen dolog a dollár/rubel árfolyam alakulásán sopánkodni.”