„Nem látom azokat a mászókat, akikkel folytatni lehetne a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatot.” Kollár Lajos az MNO-nak és a nagyközönségnek is ezt mondta tavaly tavasszal, amikor a maréknyi csapat hazatért a tragikus véget ért Kancsendzönga-expedícióról. Erőss Zsolt és Kiss Péter ugyan 24 órás csúcstámadást követően megmászta a hegyet, de visszaút nem volt. Kiss Péter kicsúszott, és életét vesztette, Erőss Zsoltot pedig az eredménytelen keresés után eltűntnek nyilvánították. A Kancsendzöngán történt események összefoglalóját ide kattintva érheti el.
A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciós csapatot 2003-ban, az Everest-expedíciót követően alapította meg Erőss Zsolt, Kollár Lajos és Mécs László. Céljuk nem csupán a Föld 14 nyolcezres hegyének megmászása volt, hanem az utazásra, túrázásra, mozgásra, sportos életmódra nevelés. A csoport tagjai serpák – nepáli népcsoport – és oxigénpalack nélkül, „tisztán” hódítottak meg nyolc nyolcezres csúcsot. 2003-ban elindították a Nők nyolcezer méter felett programot, melyben négy magyar hegymászónő is nyolcezer méter fölé jutott. 2013-ban, a Kancsendzönga meghágását követően Erőss Zsolt és a csapat új tagja, Kiss Péter meghalt, így a sorozat leállt.
A hegymászók halálának körülményeit a profik és a fogadatlan prókátorok heteken keresztül taglalták, cikkek tucatjai elemezgették, miért vesztek oda Erőssék. A hullámok elülése óta viszont gyakorlatilag teljes volt a csend a világszinten is unikumnak számító Magyarok a világ nyolcezresein körül.
Kollár Lajos, Erőss Zsolték korábbi expedícióvezetője, a csoport megalapítója meglepetésre nemrég megszólalt: a 4bakancs hírportálon bejelentette, megpróbálják újraéleszteni a kezdeményezést, és 2015-ben egy új csapattal nekivágnak egy magas hegynek.
Kollár korábbi hangzatos nyilatkozatokat, egyéni célkitűzéseket emleget közleményében, melyek mögött viszont csekély a szándék, és nem követi őket tett. Ez egyértelmű üzenet a hazai mászók felé, így hozzá fordultunk némi magyarázatért.
„A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat céljai eltértek a szimpla túrákétól, a csapatban nem csak a mászás volt fontos, de az is, hogy a társaság le tudjon ülni értelmesen beszélgetni, egy hullámhosszon legyünk. Emellett persze a komoly magashegyi mászótapasztalatra is szükség volt. Ebbe volt, aki nem tudott beilleszkedni, így Zsolték halálát követően nem volt meglepő, hogy a sorozat le fog állni” – magyarázza Kollár Lajos, hozzátéve, sokáig nem látott olyan mászót Magyarországon, akivel lehetne folytatni a vállalkozást.
A csoport alapítója a tragikus kimenetelű túra óta több erdélyi körutazáson is részt vett, ahol előadásokat tartottak a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatról. Eközben több ismerősével, barátjával is találkozott, akik a beszélgetések során meggyőzték, érdemes lenne újragondolni az expedíciósorozatot.
„Mostanra jutottam el odáig, hogy megvizsgáljuk, mit tudunk még tenni a magyar expedíciós mászásért. A terv úgy néz ki, hogy magyarországi és erdélyi mászókból verbuválnánk egy csapatot, melynek biztosan tagja lenne Török Zsolt. (Az aradi hegymászónak, miképp az expedíciósorozatnak is, már csak 2 nyolcezres hiányzik a tizennégyből. A Nanga Parbat megmászását követően vele készített interjúnkat ide kattintva éri el). Erdélyből 2-3 hegymászót hívnánk, rajtuk kívül pedig egy anyaországi fiatal mászó csatlakozna hozzánk. Az ő nevét még nem tudom biztosan” – mondta Kollár. Babcsán Gábor biztosan csatlakozik, Mécs László, aki szintén alapítója a csoportnak, talán. Az erdélyi mászók a gyergyói hegyimentők közül, és Sepsiszentgyörgyről érkeznek. Így egyesül majd a Magyarok a világ nyolcezresein és a Székelyek a magasban egy közösségben.
A Magyarok a világ nyolcezresein sikerei, céljai, összetétele miatt egyedülálló vállalkozás volt, de mint az expedícióvezető kiemeli, soha nem értékelték túl magunkat, ezért sem szabad veszni hagyni a sorozatot. Az expedíciók során a világ 14 nyolcezres hegycsúcsából tizenkettőt sikerült megmászniuk a magyar hegymászóknak, ehhez az expedíciósorozat nyolccal járult hozzá, már csak az Annapurna és a K2 maradt. Előbbivel 2012-ben, utóbbival 2005-ben megpróbálkoztak, de a hegy erősebb volt.
Kollár Lajos egyelőre csak a közeli célokra koncentrál, ezért terveznek jövőre „csak” egy hétezres csúcsot, valahol a Karakorumban. Az általa „összehozó expedícióként” emlegetett túrát követően, ha a részt vevő csapattagok kiismerték egymást, megbizonyosodtak egymás szakmai és emberi rátermettségéről is, akkor 2016-ban akár jöhet az egyik nyolcezres a fenti kettő közül.
