A csoport alapítója a tragikus kimenetelű túra óta több erdélyi körutazáson is részt vett, ahol előadásokat tartottak a Magyarok a világ nyolcezresein sorozatról. Eközben több ismerősével, barátjával is találkozott, akik a beszélgetések során meggyőzték, érdemes lenne újragondolni az expedíciósorozatot.
„Mostanra jutottam el odáig, hogy megvizsgáljuk, mit tudunk még tenni a magyar expedíciós mászásért. A terv úgy néz ki, hogy magyarországi és erdélyi mászókból verbuválnánk egy csapatot, melynek biztosan tagja lenne Török Zsolt. (Az aradi hegymászónak, miképp az expedíciósorozatnak is, már csak 2 nyolcezres hiányzik a tizennégyből. A Nanga Parbat megmászását követően vele készített interjúnkat ide kattintva éri el). Erdélyből 2-3 hegymászót hívnánk, rajtuk kívül pedig egy anyaországi fiatal mászó csatlakozna hozzánk. Az ő nevét még nem tudom biztosan” – mondta Kollár. Babcsán Gábor biztosan csatlakozik, Mécs László, aki szintén alapítója a csoportnak, talán. Az erdélyi mászók a gyergyói hegyimentők közül, és Sepsiszentgyörgyről érkeznek. Így egyesül majd a Magyarok a világ nyolcezresein és a Székelyek a magasban egy közösségben.
A Magyarok a világ nyolcezresein sikerei, céljai, összetétele miatt egyedülálló vállalkozás volt, de mint az expedícióvezető kiemeli, soha nem értékelték túl magunkat, ezért sem szabad veszni hagyni a sorozatot. Az expedíciók során a világ 14 nyolcezres hegycsúcsából tizenkettőt sikerült megmászniuk a magyar hegymászóknak, ehhez az expedíciósorozat nyolccal járult hozzá, már csak az Annapurna és a K2 maradt. Előbbivel 2012-ben, utóbbival 2005-ben megpróbálkoztak, de a hegy erősebb volt.
