Mélyen hallgat a baloldal Sebestyén József kárpátaljai magyar édesapa brutális megöléséről. Mint ismert, ukránok kényszersorozás közben halálra vertek egy kárpátaljai magyar családapát.
Az ukrán emberrablók vasdoronggal ütötték a férfit, miután elfogták, furgonba tuszkolták, és elvitték a toborzóközpontba.
A magyar családtagoknak pedig azt mondták, hogy minden rendben. Az elfogott férfi végül belehalt sérüléseibe. Mindez nem lépte át a hazai baloldali politikusok ingerküszöbét, még
az Ukrajnába előszeretettel látogató Gelencsér Ferenc sem érzett mindeddig semmi késztetést arra, hogy szóvá tegye az ukrán brutalitást.
A Tisza Párt aktivistái ugyan nem hagyták szó nélkül a történteket, véleményük azonban egészen megdöbbentő. A párt nagykanizsai kongresszusára érkezők arról beszéltek, most két hónapig biztosan azt fogja harsogni a sajtó, hogy agyonvertek egy magyart. Egyikük pedig azzal próbálta menteni Magyar Péter ukránbarát politikáját, hogy nem biztos, hogy a toborzótiszt tette, arra ugyanis szerinte nincs semmilyen bizonyíték.
De a máskor oly buzgó, a jogállamiságért rendre harcoló civil szervezetek sem adtak hangot felháborodásuknak, szemlátomást
sem a TASZ, sem az Amnesty International vagy a Helsinki Bizottság nem rohant Brüsszelbe, hogy jogorvoslatot követeljen Sebestyén József meggyilkolásának ügyében.
A hallgatás okairól Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője azt mondta, a kormánnyal szemben álló politikai szereplők nyilvánvalóan azért próbálják elterelni a figyelmet a kérdésről, mert ők az elmúlt időszakban Ukrajna mellé álltak, és a Zelenszkij-féle rezsim szövetségesei lettek, akiknek választási győzelmében nagyon erősen reménykedik az ukrán hadvezetés. – A Tisza Párt úgynevezett kongresszusára érkező politikusok és aktivisták nyilatkozataiból jól látszik, hogy ebből a pozícióból egy magyar állampolgár halála sem tudja kimozdítani őket – vélekedett az elemző, aki szerint
a hallgatás és a tények kétségbe vonása ugyanakkor azt jelenti, hogy ők kormányzati pozícióban sem állnának ellen Kijev Európai Unióhoz történő csatlakozásának, noha ez Sebestyén József halálától számítva egy magyar politikai entitás részéről már nem puszta politikai vélemény vagy egyszerű álláspont, hanem alapvető erkölcsi kérdés.
– Csak politikai jellegű magyarázat létezik ugyanis arra, hogy a kormánnyal szemben álló szereplők Sebestyén József halála kapcsán hamarabb vonják kétségbe azt, amit a szemükkel látnak, mint azt, amit az ukrán vezetés állít – hangsúlyozta. Zila János hozzátette, mások mellett Rácz András azt sulykolja, hogy az információk ellentmondóak, noha nem a rendelkezésre álló ismereteink ellentétesek, csupán az ukránok állításai nem egyeztethetőek össze a közvélemény birtokában lévő tényhalmazzal.
– A fényképeken és a videókon látottak teljesen egyértelműek. Ezt csak azok nem fogadják el, akik nem akarják, vagy az a feladatuk, hogy tovább tamáskodjanak.
Ráadásul közismert az is, hogy keleti szomszédunkban az erőszakos kényszersorozás hosszú ideje zajlik. Erről egy magyar, angol vagy akár ukrán nyelvű keresést követően bárki megbizonyosodhat – emelte ki.
Zila János úgy folytatta, a Soros-birodalomhoz tartozó szervezetek hallgatása talán már senkit nem lep meg, az elmúlt tizenöt évben számos bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy rendkívül rövid pórázon tartják őket. – Ugyanakkor az, ami a tragédia körül zajlik, arra is rámutat, hogy
a magyar pártpolitika viszonylag új szereplőjének, a Tisza Pártnak sincs érdemi mozgástere, ha – mások mellett – a háborús pszichózisban imbolygó brüsszeli elit szíve csücskéről, Ukrajnáról van szó
– fogalmazott. Az elemző, felidézve, Marta Kos bővítésért felelős biztos múlt héten zengett ódát az ukrán médiában keleti szomszédunk uniós tagságra való felkészültségéről, azt mondta, Sebestyén József halálának körülményei azonban rámutatnak arra az ordító különbségre, ami a tények és a brüsszeli elit politikai lózungjai között feszül.
