Természetesen szó esett a távlatokról is, és látómezőnk, mondani sem kell, 2016-ig, Rióig terjed. Ezzel kezdte Németh András is: „Az olimpián mindenképpen szeretnénk részt venni, ehhez igazítjuk a célokat. Görbicz Anitára a jövő nyári vb-selejtezőn még nem számíthatunk, a decemberi, dániai világbajnokságon talán már igen. Ahogyan mondtam, ő az a vezér, akire a többiek támaszkodhatnak, de már feltűntek olyan fiatalok, akik hosszú távú bizalmat érdemelnek, és az idősebbekről sem mondunk le, mert azt hiszem, akár Triscsuk, akár Bulath teljesítménye is azt igazolta, hogy itt a helyük. Az egygólos mérkőzések is azt mutatják, mennyire sűrű a mezőny, én pedig bízom benne, hogy azokat a mérkőzéseket, amelyeket most elveszítettünk, a jövőben megnyerhetjük.”
Ehhez már csak az kell, hogy amelyeket eddig megnyertünk – például a románok ellen, a hajrában fordítva –, azokat cserébe ne veszítsük el.
