– Ha már gyermek, ön még mindig iskolás, ha azt vesszük, hogy a KSI-ben sportol. Mi tartja ennél az alapvetően utánpótlás-nevelő klubnál, ahol inkább már tanár lehetne tanuló helyett?
– Néha magam is így érzem, hiszen tíz évvel fiatalabb srácokkal edzek együtt, de élvezem, hogy tudok nekik segíteni átadva a tapasztalatomat. Azért maradtam a KSI-ben, mert itt rend és fegyelem uralkodik, húsz éve megvannak a keretek a minőségi élsporthoz. Ha egy gyerek jó általános iskolában és jó gimnáziumban tanulhat, akkor esélyes lesz a felsőfokú végzettségre, majd a helytállásra az életben, a klubomban épp ez a helyzet.
– A 2014-es évsportolója-választás férfi versenyében első Berki Krisztián és a második Bácsi Péter egyaránt édesapa lett tavaly, csakúgy mint ön. Milyen hatással lehet ez a sportteljesítményére?
– Úgy érzem, abszolút pozitívval, ha lehet, még motiváltabb vagyok, bár nem ez volt a cél, amikor belekezdtünk Fiatal édesapaként, élsportolóként azt mondhatom, hogy amikor a kezembe veszem a kisfiamat, arra gondolok, még korábban belevághattam volna, akkor se lennék kevesebb, sőt. Sokat tudok vele foglalkozni, szerencsés és boldog vagyok.
– Reméljük, ez az érzés a versenyeken is elkíséri. Mit vár a hétvégén kezdődő új szezontól?
– Zsinórban háromszor nyertem meg a fedett pályás idénynyitót, most sem lehet más a célom. Tavaly elkerültek a túlterhelésből, túlhajtásból adódó sorozatos sérülések, bízom benne, hogy idén folytatom a stabil versenyzést, ami már nemcsak az első hatba kerülést, hanem érmeket jelent majd.
