Férfi pólósaink már az idei év csúcseseményén, a július 24. és augusztus 9. közötti, kazanyi világbajnokságon olimpiai kvótát szerezhetnek, hisz a két finalista ezzel is megjutalmazza magát. Benedek Tibor együttesét azonban a múlt is a döntőbe jutásra ösztönzi, mert címvédőként, a 2013-as barcelonai vb aranyérmeseként érkezik a tatár fővárosba. Ám Barcelonában is újabb sikerre számítunk, igaz, klubszinten, ugyanis ismét a katalán fővárosban zajlik majd a Bajnokok Ligája hatos döntője, a Final Six. Csakhogy ezúttal, ellentétben a tavalyival, remélhetőleg magyar dominanciával, és a nyáron tovább erősödött Szolnok BL-rajtja több mint ígéretes.
Visszatérve a válogatotthoz, a Világliga júniusi, bergamói végjátékának győztese is megváltja a riói repülőjegyet; mármint a férfiaknál, mert a női olimpiai mezőny még mindig csak nyolccsapatos, és e szűkös keretet kitölti a rendező Brazília, a további négy kontinensbajnok, valamint a jövő tavaszi, ötkarikás világselejtező három dobogósa. Ettől még a lányok a kazanyi vb-n és a júniusi, kínai Világliga-szuperdöntőn is végre háromról kettőre juthatnának, mert amilyen rendszeresen gyűjtik a bronzérmeket, úgy szalasztják el a képességeik alapján egyáltalán nem elérhetetlen ezüstöket, aranyakat.
Kézilabdában momentán nem a medál a cél. A fiúknál végképp nem, ugyanis lemaradtak a jövő héten kezdődő katari vb-ről, így a ma, Oviedóban a házigazda spanyolokkal, lengyelekkel, norvégokkal rajtoló négyes torna a mieinknek sajnos nem felkészülési, inkább „felkészítési” viadal; a játszótársak Dohába mennek, míg a magyaroknak a március végi, oroszországi Eb-selejtező a legközelebbi tétmeccs. A kvartettből ketten lépnek tovább a jövő januári, lengyelországi kontinensvetélkedőre, és e két helyért az eddigiek alapján az oroszok mellett nem az ukránokkal, hanem a portugálokkal kell megküzdeni. A férfiaknak Rióba már csak az Eb-n keresztül vezethet az út, a nőknek viszont a decemberi, dániai vb kínálja az elsődleges és legkedvezőbb esélyt. A 2–7. helyezett nekivághat a jövő tavaszi olimpiai selejtezőnek, vb-részvételünket pedig azóta gyakorlatilag tényként kezeljük, amióta kiderült, hogy a júniusi kvalifikációs párharcban Ausztriát kell legyűrni.
Klubcsapataink tavaly roppant magasra állították a mércét: a Győri Audi ETO megnyerte a női BL-t, az MKB-MVM Veszprém a férfiaknál bejutott a Final Fourba, a Mol-Pick Szeged pedig Berlinből hozta haza az EHF-serleget. Az ETO idén Lunde, Görbicz és Amorim nélkül készül az embertelenül nehéznek ígérkező triplázásra, a megerősödött Veszprém és Szeged ellenben halmozza a bravúrokat – a bakonyiak tavalyi, sőt évtizedes álmai május végén, Kölnben minden további nélkül valósággá válhatnak.
Kosárlabdában értelemszerűen a románokkal, pontosabban Nagyváraddal, Kolozsvárral és Temesvárral közös rendezésű júniusi női Európa-bajnokság a legfontosabb esemény a számunkra. Válogatottunk erejéről és a december végén szövetségi kapitányból női szakágvezetővé „visszaminősített” Farkas Sándor utódjáról egyelőre csak halvány elképzelésünk lehet. Az viszont biztos, hogy a leendő aranyérmes kijut a riói olimpiára, a 2., 3., 4., és 5. helyezett pedig a 2016-os kvalifikációs tornára, ahonnan még öten kerülnek a brazíliai palánkok alá. Tehát csekély az esély, de papíron még él, ellentétben férfiakéval, hiszen náluk bár ugyanez a selejtezős szisztéma, az Eb-szereplés tavalyi újabb elszalasztása viszont egyből gátat szabott a reményeknek.
Röplabdában női válogatottunk 28 év szünet, 1987 után újra ott lesz a kontinensviadalon, amely Hollandiában és Belgiumban lesz augusztus és szeptember fordulóján. A mieinket az antwerpeni B csoportba sorsolták a vendéglátó belgákkal, a törökökkel és az azeri–szlovák pótselejtező nyertesével, Jan de Brandt szakvezető hazai pályán írhat további történelmet a magyar lányokkal. Ez azonban az ötkarikás kvalifikáció szempontjából nem oszt, nem szoroz.
Jégkorongban fiaink szokás szerint a divízió I/A-s vb-re készülnek, amelyre áprilisban kerül sor Krakkóban. Eredetileg Doneck némileg érthetetlen módon beelőzte a lengyel várost, de az ukrajnai polgárháborús események, s a helyi csarnok kiégése másodszorra meghozta a döntéshozók eszét. A magyar gárda tavaly ötödik lett, ennél azért többhöz szoktunk az utóbbi években, s többet várunk most is.
