A Forbes magazin – a világ talán legrangosabb pénzügyi havilapja – magyar kiadása elkészítette első sporttárgyú hazai ranglistáját. Nagyjából a következő kérdésre próbáltak választ adni a szerkesztők: ki a legértékesebb magyar sportember?
1. Hosszú Katinka (úszó)
2. Gyurta Dániel (úszó)
3. Görbicz Anita (kézilabdázó)
4. Berki Krisztián (tornász)
5. Kozák Danuta (kajakos)
6. Varga Dániel (vízilabdázó)
7. Cseh László (úszó)
8. Szilágyi Áron (vívó)
9. Nagy László (kézilabdázó)
10. Madaras Norbert (vízilabdázó)
11. Varga Dénes (vízilabdázó)
12. Michelisz Norbert (autóversenyző)
13. Vajda Attila (kenus)
14. Csipes Tamara (kajakos)
15. Kovacsics Anikó (kézilabdázó)
16. Szivós Márton (vízilabdázó)
17. Nagy Viktor (vízilabdázó)
18. Vad Ninetta (kajakos)
19. Babos Tímea (teniszező)
20. Ilyés Ferenc (kézilabdázó)
21. Mikler Roland (kézilabdázó)
22. Hosnyánszky Norbert (vízilabdázó)
23. Dzsudzsák Balázs (labdarúgó)
24. Hanga Ádám (kosárlabdázó)
25. Verrasztó Dávid (úszó)
Galambos Márton főszerkesztő elárulta honlapunknak, hogy az „érték” körülbelül 60 százalékát a sportbeli eredmények adják, 40 százalékát pedig a sportoló által képviselt márka üzleti eredményei, hogy ki tudják-e használni a pályafutásukban rejlő üzleti lehetőségeket. Pontozták az üzleti potenciált, az ismertséget és a marketingértéket, s ezeket összesítve óriási fölénnyel Hosszú Katinka, a háromszoros összetett Világkupa-győztes, háromszoros világbajnok úszó végzett az élen megelőzve az olimpiai és háromszoros úszóvilágbajnok Gyurta Dánielt és a kisbabát váró kézilabdázó világklasszist, Görbicz Anitát. (A pontozásban egy marketing- és kommunikációs szakemberekből, továbbá sportújságírókból álló négytagú panel segédkezett.)
Ahogy minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő, a mondás fordítva is igaz – mutat rá a cikkíró –, hiszen Katka sportbeli és üzleti sikereinek, hogy tudniillik ő az első úszó, aki pénzdíjakból átlépte az egymillió dolláros (jelenlegi átváltási kulcs szerint a 277 millió forintos) határt, kovácsa a férje, edzője és menedzsere, Shane Tusup. Pontosan ezért helytálló a vastandem elnevezés.
A cikkből kiderül, hogy a napi két-két úszó- és szárazföldi edzés mellett déli tizenkettő és délután négy óra között a Tusup házaspár az üzleti ügyeket intézi. Azt is megtudjuk, hogy a londoni olimpia után az első, szentpétervári Vk-versenyre még a nyaralásra félretett spórolt pénzükből utaztak el – azaz kockáztattak –, de aztán a sikerek hatására villámgyorsan beindult a pénzgyár.
„Az egész sorozat nyertese százezret vitt, ezt szemeltük ki – magyarázta Shane a cikkben. – Azt számolgattuk, hogy ha mindenre benevezünk, a pontokból a nagy számok törvénye miatt még akkor is összejöhet az összetett elsőség, ha közben egy versenyt sem nyerünk.”
