– Kiváló formában érkezett Kazanyba. Benne volt a pakliban, hogy 2005 után ismét világbajnok lesz?
– Ez volt az én utam! Január óta más módszerekkel és új edzővel készülök, örülök, hogy megmutattam, hogy még van bennem. A 2005-ös világbajnoki cím nem most volt, remélem, hogy a következő aranyéremre már nem kell ennyit várnom. Nagyon kemény verseny volt, ugyan éreztem, hogy tudok ennél jobb időt is úszni, de a döntőt elsősorban meg kell nyerni, az időeredmény csak másodlagos. Jó úton haladok a riói olimpia felé, a felkészülésem a legnagyobb rendben van. Fantasztikus érzés!
– Az ötven méter pillangón mutatott teljesítménye hogy hatott a 200-as döntőre?
– Annak ellenére élveztem azt a döntőt, hogy az 50 méter nekem túl rövid táv. Természetesen boldog voltam, hogy összejött a bronzérem. Tudtam, hogy gyors vagyok, önbizalmat adott a folytatásra, éreztem, hogy 200-on sokkal többre vagyok képes.
– A rajt előtti bemutatásnál úgy tűnt, hogy nagyon nyugodt. Hogy tudott ilyen koncentráltan versenyezni?
– Valóban az voltam, persze dolgozott bennem egy kis feszültség, mégis csak világbajnoki döntőről volt szó. Egyébként sikerült ellazulnom, örülök, hogy megtaláltam az egyensúlyt. Nem voltam túl nyugodt, de túl ideges sem.
– Egy bronz és egy arany után szusszanhat egy keveset. Hogy fog rápihenni a 100 pillangóra?
– Ezen még nem gondolkodtam, de fontos, hogy megmaradjon az önbizalmam és jó hangulatban álljak rajtoz.
– Mi a magyar úszók titka?
– Rengeteget edzünk és nagyon szorgalmasak vagyunk.
– Hosszú Katinka szinte végigversenyzi az évet, folyamatosan indul a világkupa-viadalokon. Miért hanyagolja a világkupa-sorozatot?
– Elsősorban a sok utazás miatt, én jól érzem magam a megszokott otthoni környezetben. Szállásról szállásra vándorolni és versenyezni a világ különböző pontjain, az nem az én világom. De elfogadom, ha másnak ez tetszik.
– Mit üzen a szurkolóknak, akik mindig kitartottak ön mellett? Akkor is, amikor nem hozta az eredményeket.
– Mindig jólesik, ha megállítanak az utcán vagy csak megszorítják a kezemet, gratulálnak, ebből mindig erőt merítek a folytatáshoz. Mindenkinek köszönöm, aki valaha hitt bennem.
– Mi az, amit haza visz Kazanyból? Az aranyérem már megvan, az emlékek is alakulnak...
– Nagyon megkedveltem a kazanyi vb-t. Minden klappol, szeretek itt lenni, készülni, versenyezni. Hogy mit viszek magammal? Talán hűtőmágnest, jól mutatna a hűtőszekrényen...
