„A legnagyobb ajándék, hogy együtt vagyunk”

Ungvári Miklós és kilenc testvére mindig a szülői házban ünnepli a karácsonyt, az év legszebb ünnepét.

Miki egyik nővére, Enikő Angliában él, de ő is hazajön az ünnepekre. Általában meglepetés a megérkezése, hiszen vagy 23-án, vagy éppen a nagy készülődés kellős közepén toppan be. Persze ettől még ő is tudja, ki mit szeretne karácsonyra, hiszen év közben odafigyelnek arra, kinek mi a vágya.

– Amikor már nincs ötletünk, édesanyánkhoz bátran fordulhatunk, ő mindig remek tippeket ad. Általában összebeszélünk egymással, és ha valakinek nagyobb ajándékot veszünk, akkor többen összeállunk, de mindig elosztjuk egymás között, hogy melyik testvérem kinek szerzi be az ajándékát. Egyikünk sem hagyja az utolsó pillanatra, én is folyamatosan vásárolom, amivel meg akarom lepni őket. Persze nemcsak a fa alá kell ajándékról gondoskodnunk, hiszen van Éva is a családban, ráadásul édesanyánknak éppen karácsony második napján, december 26-án van a születésnapja. Ő mindig azt mondogatja, neki mi vagyunk a legnagyobb ajándék – osztotta meg velünk Miklós az Ungvári család ajándékvásárlási praktikáit.

Délután már együtt az egész család, és az idő haladtával az ünnepi vacsora is elkészül. Mivel ennyien nem férnek el egy asztalnál, svédasztalos módszerrel terítenek. Ám a finomabbnál finomabb falatok elfogyasztása előtt jön a gyertyagyújtás, amikor a család apraja és nagyja ott áll a fa körül.

– A szenteste legszebb pillanatai ezek, a szeretet érzése belengi az egész házat. A karácsonyi ének után eljön a kicsik által legjobban várt pillanat, amikor is kibonthatja mindenki az ajándékát. Természetesen arra vigyázunk, hogy a gyerekek a saját csomagjukat ragadják el a fa alól, bizony nagyon oda kell rájuk figyelni. Nagyon jó érzés látni a mosolygós, örömtől ragyogó, izgatott arcokat, ahogy a csomagolópapírok eltüntetését követően kitárul mindenki számára, hogy mit is kapott – avatott be minket a legszentebb pillanatok titkába az olimpiai ezüstérmes dzsúdós.

Az ajándékok kibontását követően jön a vacsora, miközben jókat és főleg sokat esznek, nagyokat beszélgetnek egymással. Amikor már a süteményes tálak is kezdenek kiürülni, hatalmas össznépi játék veszi kezdetét.

– Innentől kezdve a ház minden pontját kihasználjuk, beszélgetünk, nevetünk, játszunk hajnalig. Hatalmas a zsivaj ilyenkor, hiszen gyakran előfordul, hogy szinte mindenki egyszerre akarja megosztani a többiekkel az örömét, mondanivalóját. Amikor lassan mindenki aludni tér, elcsendesedik a ház – ecsetelte a boldog órák történését a ceglédi fiatalember.

A család aztán karácsony mindkét napján a szülői házban marad, igaz, ekkor már ki-kimozdulnak otthonról. Ha az idő engedi, akkor az idősebbek korcsolyázni viszik a kicsiket, vagy éppen ellátogatnak más rokonaikhoz is. Ám utána visszatér mindenki a meleg családi fészekbe.

– Számomra is az a legnagyobb ajándék karácsonykor, hogy így együtt lehetünk. Jó látni, milyen szeretet uralkodik a családban, ahol mindenki egyformán fontos a másiknak. Természetesen 26-án édesanyánk kerül a középpontba, hiszen a születésnapja van. Ekkor nem engedünk neki semmit csinálni, mindent megadunk neki, mert neki ekkor csak az a dolga, hogy ünnepelt legyen – tette hozzá Miklós.

Így telik egy kis ceglédi házban a család, a bensőséges öröm, a barátság, az egyszerűség és a szeretet ünnepe.