Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a nemzetközi porondon női kézilabdában sem lehet szinte kizárólag a legjobb magyar játékosokkal a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe kerülni. A két legjobb hazai csapat, a Fradi és a Győr a dabasi BL-negyeddöntő odavágóján csapott össze egymással, és ahogy egy hete a győri bajnokin, így most is a külföldi klasszisokkal felálló Győr nyert 31-18-ra, szinte eldöntve ezzel a Final Fourért zajló párharcot.
Dabast megszállták a zöldek. Ugyanis a Pest megyei kisvárosba visszatért a női kézilabda-Bajnokok Ligája, és a Ferencváros ismét otthonaként lépett pályára a gyönyörű Arénában. Ám a BL-negyeddöntő odavágóján dupla presztízsként értékelte a találkozót minden kézilabdabarát, hiszen a Fradi legnagyobb hazai riválisával, a Győri Audi ETO-val játszott.
A sportcsarnokban egy tűt sem lehetett leejteni már 20-30 perccel a kezdés előtt, és nagyon hamar kiderült, a két tábor nem fog együtt vacsorázni. Válogatott sértéseket vágtak egymás fejéhez, ám mivel a hazai zöldek többszörös túlerőben voltak, így a győriek „szurkolását” kevésbé lehetett hallani. A kezdés előtt mosolyogva fogott kezet a két mester – Ambros Martin (Győr) és Elek Gábor (Ferencváros) ugye közösen irányítja a válogatottat –, de a szemükből látszódott, hogy mindketten rendkívül feszültek.
Már senki sem beszélt a múlt szombati, 11 gólos győri győzelemről, hiszen mindenki tudta, ez teljesen más meccs lesz. Mindenesetre mindkét gárda rettentően keményen védekezett, ám a győriek hamarabb megtalálták ennek az ellenszerét, és a brazil világbajnok, Amorim, valamint a holland vb-ezüstérmes Groot vezetésével a 8. percben elléptek három góllal (2-5). A Fradi-tábor érezte, ha valamikor, most nagy szüksége van a csapatnak a segítségükre, ráadásul Elek Gábor is időt kért, hogy átszervezze a Fradit, nehogy idő előtt eldőljön a találkozó.
A Szucsánszki vezette Fradi hatalmas elánnal küzdött, ám Grimsbö, a győriek szintén világbajnok kapusa egyszerűen lehúzta a rolót, ráadásul Löke néha ökölvívókat megszégyenítő módon akadályozta meg Zácsikékat a góllövésben. A felsorolt nevekből is kiderülhetett, hogy amíg a Győr tele van nemzetközi klasszisokkal, addig a Ferencváros éppen ellenkező utat jár be és inkább a magyarokban bízik. Mindenesetre a Fradi-tábor füleket siketítő szurkolásának meglett az eredménye, és a sorozatban betaláló Zácsiknak köszönhetően a félidő felére feljöttek egy gólra (6-7).
Ám ez felrázta a győrieket, akik majd másfél perc alatt újra hárommal mentek (6-9), ráadásul Grimsbö újabb bravúrokat mutatott be, így például a Fradi egyik legeredményesebb átlövője, Pena, vagy a szélről gyakran helyzetbe kerülő Kovacsicz a 20. percig képtelen volt a kapuba találni. A másik kapunál Szikora csak akkor találkozott a labdával, amikor ki kellett azt venni a kapujából, ráadásul Amorim és Groot tovább folytatta a ki lő több gólt című háziversenyét, így amikor a vendégek már öttel elhúztak (6-11), Elek Gábor a második idejét is kikérte. Vörösödő fejjel ordítozott játékosaival, akik felfogták, mit veszíthetnek, és alig egy perc alatt Pena és Szucsánszki találataival mínusz háromra zárkóztak fel, ám ismét jött Grimsbö a védéseivel, Löke a remek beállójátékával, és visszaállt a közte öt (8-13).
Elek Gábor ekkor kapust cserélt, hátha ezzel stabilizálni tudja csapata védekezését. Ám ez sem segített, a Fradi-tábor pedig elkeseredésében ismét a győrieket kezdte szidni, miközben a vendégek teljesen szétzilálták a Fradit, joggal harsant a „Játszik az ETO!” csatakiáltás a vendégtáborból (9-16). Aztán az első félidő hajrájában Tomasevic fogott néhány győri lövést, míg elől Lukács előbb dobott gyorsan két gólt, így a szünetre „csak” öttel vezetett a Győr (12-17).
A szünetben a hazaiakért izguló szurkolók azt találgatták, vajon a legendás Fradi-szív képes lesz-e csodára. Nos, a második félidő első tíz percében kiderült, ezúttal elmarad a csoda. A Győr folyamatosan lépett el ellenfelétől (14-21), és bármilyen furcsa is ezt leírni, de Ambros Martin a tizedik perc táján már azt is megengedhette magának, hogy egyszerre két magyar is a pályán legyen csapatában: Kovacsics mellé ugyanis megérkezett Görbicz is. Jogosan érkezett a győri táborból a zrika: „Hol a magyar bajnok?”
Nyolcgólos hátránynál Elek Gábor megint időt kért, miközben rendületlenül zúgott, hogy „száz kisleány egy gólra vár ” Azonban arra várhattak, hiszen Grimsbö továbbra is mágnesként vonzotta a labdákat, míg elöl szinte nem tudtak hibázni a győriek, így senkit sem lepett meg az, hogy a félidő felénél már tíz góllal vezettek (14-24).
Ezt már nehezen viselte az egyik Fradi-drukker, aki levéve a sálját odavágta a padon ücsörgő Kovacsiczhez, majd nyomdafestéket nem tűrő mondatok kíséretében elhagyta a csarnokot. Mindeközben a tábor egyfolytában arról énekelt, hogy a szíve zöld-fehér. A Fradi szerencséjére ekkor Grimsbö figyelme is kihagyott néha, így nem nőtt legalább a hazaiak hátránya.
Az utolsó öt percre kettős emberelőnnyel és tízgólos előnnyel érkezett a Győr, amely támadásban tovább magyarosodott, hiszen a Görbicz–Kovacsics kettős mellett Orbán is lehetőséget kapott. Ekkor csak az volt a kérdés, vajon ismét képes-e 11 góllal nyerni a Győr a Fradi ellen. Nos, nem, ugyanis 13 (!!) góllal nyertek, ami abszolút barátságos meccsé silányította a jövő hétvégén rendezendő győri visszavágót (18-31).
Persze nem csodálkozhatunk ezen, hiszen Grimsbö 50 százalékos hatékonysággal védett, míg a Fradi kapusai alig fogtak lövést.
A Fradi-tábor tapssal búcsúztatta az övéit, míg a győri szurkolók többször is tizenhármat számoltak a hazaiakra. Ma ennyi volt a különbség a világsztárok és a legjobb magyar játékosok között.
Ambros Martin, a Győri Audi ETO KC vezetőedzője: „Bevallom, nem számítottam ilyen arányú győzelemre, de a tegnapi edzésen már láttam a lányokon, hogy valami nagy dolog van készülőben. Jobban játszottunk, mint egy hete a győri bajnokin, sőt azt is meg merem kockáztatni, hogy a Győr edzőségem alatt most játszott a legjobban. Megcsináltuk azt, amit akartunk, de téved az, aki azt hiszi, lefutott a párharc. Ha úgy állunk a visszavágóhoz, hogy már ott vagyunk a budapesti Final Fourban, akkor gondjaink lehetnek.”
Kovacsics Anikó, a győriek szélsője: „Természetesen extra motivációval léptünk pályára, és büszke vagyok a csapatra, hogy végig komolyan hajtott, és nem álltunk le a nagy különbség ellenére.”
Elek Gábor, a Ferencváros vezetőedzője: „Kétség nem fért hozzá a mai meccsen, melyik a sokkal jobb csapat. Ez bizony lefutott a számunkra. Nagyon szégyelljük magunkat, de tudomásul kell venni, hogy mi ezen a szinten eddig vagyunk jók. Bocsánatot kell, hogy kérjek a csodálatos közönségünktől, akik a mutatott játék ellenére is fantasztikusan biztattak minket. Le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat a jövőre nézve. Itt, Dabason kezdtük meg a mostani BL-menetelésünket, és sajnos itt is dőlt el, hogy számunkra befejeződött a BL-álom.”
Lukács Viktória, a Ferencváros szélsője: „Próbáltunk küzdeni, de sem támadásban, sem pedig védekezésben nem azt nyújtottuk, amit ezen a szinten kell. Nagyon sajnálom ”
