Színtelen, szagtalan, se íze, se bűze – ilyen lett a szombat esti derbi. Az érdeklődésre nem lehet panasz, 8719-en nézték meg a helyszínen az Újpest és a Ferencváros összecsapását (többen, mint a másik öt meccset összesen), de nagy örömet nem lelhettek benne. Illetve a hazai szurkolók nyilván boldogan mentek haza, mert a hosszú kihagyás, sérülés után visszatért Simon Krisztián révén az Újpest a 93. percben ki tudott egyenlíteni, de ezt leszámítva két gyengén játszó, szürke csapat küszködött egymással.
Érdekesség, hogy az előző fordulóban győztes gólt szerző Böde Dániel ezúttal a kezdőcsapatban kapott helyet – a születésnapos Davide Lanzafame szorult a kispadra –, de ő sem zavart sok vizet. A Fradi hamar vezetést szerzett, a lefújás előtti pillanatokban a lilák is betaláltak, ami a kettő között történt, sok szóra nem érdemes.

Fotó: Mirkó István
A ferencvárosiak szemlátomást letörtek a győzelem elmaradása miatt, ám mégsem neheztelhetnek a szerencsére, hiszen ezzel az egy ponttal is nőtt az előnyük a Vidivel szemben. Az Európa-liga-szereplés miatt az ősszel még ünnepelt fehérvári együttes egy hete a Puskás Akadémiától, most pedig egy másik kiesőjelölttől, a Diósgyőrtől szenvedett vereséget hazai pályán, így, bár 13 forduló még hátravan, lassan kezdhet lemondani a címvédésről.
A meccs hőse Huszti Szabolcs lehetett volna, a legtöbb lehetőség előtte adódott, de mintha megátkozták volna, valamennyit kihasználatlanul hagyta, még tizenegyesből sem tudta eltalálni a kaput. Marko Nikolics vezetőedző tanácstalanul nyilatkozott a mérkőzést követően:
„Az az érzésem, mintha az elmúlt időszak sikereiért a futball most nyújtaná be a számlát. Semmi sem sikerül, a legtöbb szituációból rosszul jövünk ki, és a szerencse sem áll mellénk. Sok megoldás létezik: le lehet cserélni a játékosokat, a szisztémát, lehet módosítani az edzésmunkát. A Puskás Akadémia ellen mentálisan nem voltunk frissek, de most erre sem lehet panaszom. A probléma szerintem nem fizikai eredetű, ezúttal a játékosok akartak, mindent megtettek, nem szólhatok rájuk egy rossz szót sem…”