Stabilak Csányi és az UEFA pozíciói

Semmiféle változás nem történt az Európai Labdarúgó-szövetség vezérkarában csütörtökön, az UEFA római kongresszusán. Aleksander Ceferint, a testület szlovén elnökét 2023-ig megerősítették pozíciójában, mint ahogy Csányi Sándort, az MLSZ elnökét végrehajtó bizottsági tagságában, egyszersmind FIFA-alelnöki tisztségében is. Utóbbi posztra ugyanis az UEFA jelöli a tisztségviselőt. Bár a FIFA és az európai élklubok erőtlen kísérleteket tesznek térnyerésre a legjövedelmezőbb pénzforrás, a Bajnokok Ligája rovására, a legnépszerűbb futballsorozat helyzete egyelőre megingathatatlan.

Aleksander Ceferin és a BL-trófea. Erős páros Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott

Van az úgy, hogy a hírügynökségek, internetes források is mellétrafálnak, futballnyelven szólva kapufát lőnek. A római kongresszusról ugyanis olyan hírek érkeztek, miszerint tizenegy európai élklub 2021-től a Bajnokok Ligája helyett egy európai szuperligában venne részt, továbbá a FIFA 24 csapatosra bővítené a klubvilágbajnokságot, és az egész világra kiterjesztené az Európai Nemzetek Ligáját.

Igaz, azt is hozzátették, hogy Ceferin kategorikusan elzárkózott minden efféle változástól, sőt, kerek perec kijelentette, amíg ők állnak a két szervezet (mármint az UEFA és a BL – a szerk.) élén, nem lesz európai szuperliga. „Ez nem ígéret. Ez tény” – nyomatékosította, hozzátéve: „Ha ők tizenegyen elhagynák a BL-t, megszűnnének nagy klubok lenni az emberek szívében.” Ennek ódiumát pedig nyilván senki sem vállalja.

„Semmiféle veszély nem fenyegeti az UEFA pozícióit – húzta alá lapunknak Berzi Sándor, az MLSZ Rómában tartózkodó alelnöke, aki az európai szövetség fegyelmi bizottságában is ezt a tisztséget viseli. – Először is a Juventust elnökként irányító Andrea Agnelli, az európai klubok szövetségének (ECA) vezérigazgatója hitet tett a BL változatlan formában történő működtetése mellett és az állítólagos szuperliga létrehozása ellen.

A FIFA-klubvilágbajnokság 24 csapatosra kiterjesztéséről pedig csak annyit, hogy egy évvel ezelőtt valóban megfogalmazott egy ilyen elképzelést Gianni Infantino FIFA-elnök, de azóta nem történt semmi az ügyben. Mindenki számára evidencia: teljesen telített az éves futballnaptár, nemhogy bővíteni, inkább szűkíteni kellene a programot.

Aleksander Ceferin és a BL-trófea. Erős páros
Fotó: MTI/EPA/Jean-Christophe Bott

Már a 2022-es katari világbajnokság elhelyezése a téli időszakban is problematikus volt, hiszen a Premier League és a spanyol bajnokság ilyenkor sem szünetel. Szinte biztos, hogy a katari kísérlet egyszeri és megismételhetetlen. A játékosok igénybevétele emberfeletti, ezért van a sok sérülés. Erről a rókáról több bőrt már nem lehet lenyúzni.”

Berzi szerint is arról van szó, hogy a futballvilág két hatalmi központja közül a – fura módon – szegényebb FIFA szeretne még közelebb kerülni az UEFA húsosfazekához. Erre azonban nincs igazán esélye.

„A sportvilág alighanem legjövedelmezőbb vállalkozása a Bajnokok Ligája, amely az UEFA szinte egész éven át termelő pénzforrása, de ott van az Európa-bajnokság is, miközben a FIFA egyetlen bevételi lehetősége a világbajnokság, amelyet csupán négyévente rendeznek meg. Az UEFA anyagi helyzete soha nem volt annyira stabil, mint manapság, most, Rómában fogadtuk el a 2019–2020-as büdzsét, amely 5,4 milliárd euró, azaz 1723 milliárd forint. (Ebből 12 új Puskás-stadiont lehetne felépíteni – a szerk.) Ismétlem, a Bajnokok Ligáját és az európai szövetség pozícióit senki és semmi sem fenyegeti” – erősítette meg Berzi.

Ebből a húsosfazékból a magyar klubok csak apró falatokat merítenek, pedig a szövetségi pozícióink már erősek. A végrehajtó bizottsági tagok közül Csányi Sándor került a legmagasabb, 92,5 százalékos szavazataránnyal a testületbe – ahol már eddig is tag volt –, FIFA-alelnöki tisztségében pedig ugyanúgy közfelkiáltással erősítették meg, ahogy Ceferint UEFA-elnöknek.