Ügyesen veszik az akadályokat

Gyömrő határában, mielőtt elérnénk a Péteri feliratot, jobbra kell kanyarodni a göröngyös makadámútra. Lovarda – hirdeti a nem éppen hivalkodó tábla, és kétszáz méter tengelygyötrő döcögés után máris Czink György birtokán vagyunk. Az egykori jeles öttusázó ma már szinte kizárólag a lovaknak szenteli idejét, Tövesmajorban istállók, bokszok, terjedelmes akadálypálya és október 30. óta gyönyörű fedett – a helyi zsargonban „fedeles” – lovarda várja a Trion SC öttusázóit, a helyi szakosztály díjugratóit – és adott esetben még ausztrál világklasszisokat is, köztük a riói olimpiai bajnok Chloé Espositót!

A lovaknak is szükségük van a mindennapos mozgásra Fotó: Mirkó István

Tövesmajorban a koronavírus-járvány idején sem áll meg az élet, egyike a magyar sport azon szigeteinek, amelyeket nem „fagyasztott be” a kórságot kísérő kijárási korlátozás. A „fedeles” elég nagy ahhoz, hogy ne kelljen három méternél jobban megközelíteniük egymást a lovasoknak – ezen a délelőttön Kardos Bencének, a Trion SC felnőtt magyar bajnok öttusázójának, az olimpiai keret tagjának, klubtársának, az U19-es Európa-bajnok Erdős Ritának és a díjugratásban magyar bajnok Dobozi Zsanettnek. Közben pereg a kamera, az egyik tévécsatorna forgat a Tövesmajorról. Czink György, a közel kétméteres mester a lovarda mértani középpontjából irányítja tanítványait, a lovak hol vágtáznak, hol suhannak az akadályok felett, olyan az egész, mint egy jól koreografált balett, csak éppen négylábú táncosokkal.

– A lovakra szerencsére veszélytelen a vírus, muszáj dolgozni velük, elég egy nap kényszerpihenő, és máris szétrúgják türelmetlenségükben a bokszot – magyarázza Czink György tulajdonos.

– 2006 óta működtetem a Tövesmajor lovardát, és abban az évben alapítottuk Burcsa Szabolcs barátommal és egykori versenyzőtársammal a Trion SC-t is, eleinte csak a Masters korosztályú versenyzők részére – beszélt a kezdetekről az egykori élvonalbeli öttusázó.

– 2013-ban történt, hogy egykori klubomból, a Honvédból szóltak: egy jeles ausztrál öttusázó család, Espositóék edzési lehetőséget keresnek Magyarországon, foglalkoznék-e velük Tövesmajorban. Miért ne, gondoltam, és elkezdtük a lovasedzéseket. Chloé már akkor 21 éves volt, neves öttusázó, az öccse, Max még csak 16 éves, és lényegében addig még nem is ült lovon. Mindegy, belevágtunk. Nem szaporítom a szót, mindketten kijutottak a riói olimpiára. Chloé esetében ez nem volt meglepetés, de az, hogy az öccse tizenkilenc évesen olimpikon lett, ráadásul a lovaglásban a nulláról indulva, szerintem egyedülálló a sportág történeté­ben. Az meg még inkább, hogy a srác hetedik lett Rióban, de úgy, hogy pár másodperc választotta el a dobogótól, mert a harmadiktól a hetedik helyezettig szinte egyszerre zuhantak be a célba a befejező kombinált számban.

A lovaknak is szükségük van a mindennapos mozgásra
Fotó: Mirkó István

Az pedig, hogy Chloé Ausztrália első olimpiai bajnoka lett öttusában, már történelem. – Lenyűgöző volt az az intenzitás, amellyel Espositóék az edzésekbe vetették magukat – folytatta a mester. – Volt, hogy Max heti nyolc lovasedzést vállalt, és amellett természetesen úszott, vívott és kombizott is. Amúgy a génjeikben hordozzák az öttusa szeretetét, Daniel, az édesapjuk a Los Angeles-i olimpián képviselte a hazáját. És a harmadik gyerek, Emily is kijutott Rióba, egy rokon sportágban, lövészetben. Annak rendje és módja szerint megünnepeltük Chloé aranyérmét – persze itthon, Tövesmajorban, mert nem lehettem kint Rióban –, majd az igazi meglepetés csak ezután ért. Egyszer csak hívtak telefonon a miniszterelnöki hivatalból, hogy szükségük lenne a postacímemre. És pár nap múlva megérkezett egy díszes diploma, amelyben a miniszterelnök úr gratulált ahhoz a munkámhoz, amellyel Chloé Espositót az olimpiai aranyéremhez segítettem, ezzel is öregbítve a magyar öttusasport hírnevét.

Chloé a 2020-as tokiói olimpiát kihagyta volna, hiszen augusztusra várja gyermekét – „Mini Coopert”, ahogy már előre becézi az apa, Matt Cooper után –, de ha valakinek jól jött a halasztás, akkor az az olimpiai bajnoknő. 2021 júliusára ugyanis simán felkészülhet bajnoki címe megvédésére.

Addig is a 2010-ben immár az élsportra szakosodott Trion SC versenyzőivel – Kardoson és Erdősön kívül a többi tehetséggel, köztük a csapatban és egyéniben Eb-bronzérmes és 3000 méteren ifjúsági atlétikai bajnok Gáll Andrással – folyik a munka, a tegnapihoz hasonló borús, hideg időben a tavaly októberben átadott „fedelesben”, amelynek felépítéséhez a sportállamtitkárságtól kaptak jelentős anyagi segítséget. Ha pedig kisüt a nap – szerencsére már egyre többször –, akkor a szabadban veszik az akadályokat. És készülnek az egyelőre még meglehetősen homályos és kiszámíthatatlan jövőre.