Önös érdekek a bajban

Még senki sem tudhatja, mikor indul újra az európai futball vérkeringése, de az egyértelmű, hogy a majdani újrakezdést legelőször gazdaságilag kell megalapozni. A több hónapos kényszerszünet óhatatlanul megtépázza a klubokat, ezért szerte Európában – így nálunk is – napirenden van a játékosok fizetésének csökkentése. Csakhogy egységes álláspont egyelőre nem körvonalazódik a magyar élvonalbeli kluboknál.

Zubkovot a fehérváriak itt feltartóztatták, de a gólja előtt nem tudták megállítani Fotó: Kurucz Árpád

Mivel nem igazán piaci alapon üzemel a magyar profi futball, a nézőtéri bevételek elmaradása nem rengeti meg az egyesületeket. A költségvetés elenyésző százalékát fedezik az eladott meccsjegyekből, csak ott fájó a zárt kapu, illetve a bajnokság felfüggesztése, ahol legalább ötezres hazai átlagos nézőszámmal számolhatnak. És ilyen számadattal egyedül a Ferencváros büszkélkedhet, meg olykor a Diósgyőr.

Az igazi gondot a taópénzek borítékolható csökkenése, illetve elmaradása okozhatja. A koronavírus-járvány megtépázza a gazdaságot, sok cégnél nem képződik nyereség, veszteségből pedig nem utalhatnak át bizonyos százalékot a sportvállalkozásoknak. A jövőben megnyirbált költségvetésekkel és visszafogottabb játékosbérekkel kell számolni, ami nem feltétlenül negatív fejlemény. A játékosok árának csökkenése lehetővé teszi a nemzetközi kupákban érdekelt élklubjainknak, mindenekelőtt a Ferencvárosnak és a MOL Fehérvár FC-nek, hogy adott esetben féláron megvásároljanak olyan, korábban egymillió eurós vagy még drágább futballistákat, akiknek néhány héten belül ötszázezer euróra, vagy még lejjebb mérséklődik az ára.

Szóval, jelenleg még az önös álláspont a jellemző az NB I-ben, ami nagyjából azt jelenti, hogy nekem legyen jó, az én túlélésem legyen biztosított, a többiek meg boldoguljanak, ahogy tudnak. De forrásaink úgy vélik, a válságnak lehet egy pozitív következménye, hogy a nadrágszíj meghúzása rákényszeríti az egész magyar profi futballt a felelős gazdálkodásra, egymás érdekeinek a tiszteletben tartására.

Bolgár–magyar legfeljebb ősszel

Az UEFA Végrehajtó Bizottsága tegnap videokonferenciát tartott az 55 európai tagország labdarúgó szövetségének főtitkárával, az MLSZ részéről Vági Mártonnal. A videókonferencia befejeztével az alábbi döntések jelentek meg az UEFA honlapján.

Minden olyan kontinentális tornát, mérkőzést, amelyet 2020 júliusában vagy azelőtt rendeztek volna, meghatározatlan időre elhalasztották vagy törölték. A júniusra tervezett Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzések nyári megrendezése nem reális lehetőség a vírus terjedése miatt, ezért a találkozók (köztük a Bulgária–Magyarország mérkőzés) bizonyosan későbbre, az őszi időszakra kerülhetnek át. A májusra tervezett U17-es Eb-t és az U19-es női Eb (július) törölték. Az U17-es női Eb-t (május), az U19-es Eb-t (július), a futsal bajnokok Ligája-döntőt (április) későbbi időpontra halasztották. A 2020–2021-es UEFA klubtornákra (BL, El) történő bejutást és a játékosok regisztrációját ugyancsak elhalasztották. Az UEFA időben kiadja az új határidőket.

Az UEFA végrehajtó bizottsága hangsúlyozta, hogy elkötelezett a pénzügyi fair play betartása és betartatása mellett. Az eddiginél több időt ad a tagszövetségeknek a klublicencek elbírálására egészen addig, amíg nem szabja meg az UEFA a csapatok bejutásának mikéntjét a 2020–2021-es Bajnokok Ligájába és az Európa-ligába. A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság miatt a végrehajtó bizottság határozatlan időre felfüggeszti azokat a licencadási szabályokat, amelyek a 2020–2021-es UEFA klubsorozatokban (BL, El) indulni szándékozó klubokra vonatkoznak. Azaz: a klublicenc-eljárásban érintett klubok is haladékot kaptak a jelenlegi időszakra.

Arról nem született döntés, a 2019–20-as Bajnokok Ligája és Európa-liga idény mikor folytatódhat, egyáltalán folytatódik-e. Miként azt sem tudhatjuk, az európai bajnokságokat a tavasszal, a nyáron be tudják-e fejezni. Van tehát még nyitott kérdés az európai futballban bőségesen.