Tucatnyi gyermeke gyászolta az árvízi hajóst

1850. április 21-én hunyt el az ökölvívástól az úszásig és a pisztolylövésig megannyi sportágban járatos hazafi, báró Wesselényi Miklós, a reformkor óriása. Az élete vége felé vaksága miatt már teljes értékű életet élni képtelen főúr volt az, aki bizonyítottan először úszta át a Balatont – igaz, „csak” Füred és Tihany között –, angliai útján bokszleckéket vett, remekül vívott, és a lósport honi felvirágoztatásában is elévülhetetlenek az érdemei.

Budapest, 2012. február 26. Báró Wesselényi Miklósnak, az 1838-as pesti árvíz életeket mentõ hõsének emléket állító dombormû a Ferencesek temploma északi falán, a fõváros V. kerületében, a Ferenciek terén. Holló Barnabás alkotása (1895). MTI/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Jászai Csaba

Pesten és Pozsonyban prostituáltakhoz, bordélyházakba járt, de ezek mellett egyszeri kalandjai is voltak. Szeretői közt az egyszerű boltoslánytól a grófnéig sokan megtalálhatók, de az árvízből kimentettek közt is van, aki„köszönetül mindenét adta”. A szeretőkkel való együttléteknek természetesen kellemetlen következményei is lehettek. Wesselényi folyamatosan rettegett a nemi betegségektől, s gyakran fedezte fel magán a gonorrhea tüneteit, melyek idején – saját szavaival – több heti „böjtre” kényszerült. Az orvostörténeti irodalom szembaja legvalószínűbb okozójának is a szifiliszt tartja.

Wesselényi végül 49 évesen, nagybetegen házasodott meg. Felesége, Lux Anna szobalányi, ápolónői minőségben dolgozott mellette, s már nyolc hónapos terhes volt a házasságkötés idején, amire valószínűleg csupán a születendő gyermek törvényesítése miatt került sor. Három gyermekük született, akiket Wesselényi halála után Lux Anna második férjével, Mocsáry Lajossal, a dualizmus korának ismert politikusával nevelt fel.