Tucatnyi gyermeke gyászolta az árvízi hajóst

1850. április 21-én hunyt el az ökölvívástól az úszásig és a pisztolylövésig megannyi sportágban járatos hazafi, báró Wesselényi Miklós, a reformkor óriása. Az élete vége felé vaksága miatt már teljes értékű életet élni képtelen főúr volt az, aki bizonyítottan először úszta át a Balatont – igaz, „csak” Füred és Tihany között –, angliai útján bokszleckéket vett, remekül vívott, és a lósport honi felvirágoztatásában is elévülhetetlenek az érdemei.

Budapest, 2012. február 26. Báró Wesselényi Miklósnak, az 1838-as pesti árvíz életeket mentõ hõsének emléket állító dombormû a Ferencesek temploma északi falán, a fõváros V. kerületében, a Ferenciek terén. Holló Barnabás alkotása (1895). MTI/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Jászai Csaba

Báró Wesselényi Miklós, az árvízi hajós, esetleg a zsibói bölény. Ezek az eposzi jelzők társulnak a reformkor hőse, kiemelkedő politikusa, az 1838-as nagy dunai árvíz embermentő hajósa neve mellé, akiről azonban legalább ennyire fontos, hogy kiemelkedő sportember volt.

Wesselényi – az ő korában ez nem volt megszokott, még a Balaton-parti emberek sem nagyon tudtak úszni – kiváló úszó volt. 1835. augusztus 15-én hozzávetőleg négy órán át úszott Balatonfüred és Tihany között, állítólag ő volt az első, aki megtette ezt a mintegy négy kilométeres távot. Wesselényihez fűződő legenda: miután úszás közben megtudta, hogy egy híres nemes kisasszony várja a parton, inasát borotvával és szappannal a Balatonba rendelte, hogy megborotválja gazdáját, aki nem szeretett volna borostásan kiszállni a tó habjaiból. (Amúgy az első „igazi” átúszó az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán volt, aki 1880-ban szelte át a tavat Siófok és Füred között.)

Még korábban történt, hogy Wesselényi Miklós a gróf Széchenyi Istvánnal 1822-ben, Angliában tett látogatása során John Jackson edzőtermében vett ökölvívóleckéket, idehaza úttörő szerepet játszott barátjával együtt az „önvédelem nemes művészete” elterjesztésében. Ők hozták be hazánkba a lósportot is, talán innen ered, hogy a jobb edzőtermeket, bokszklubokat istállónak is hívják.

Wesselényi pengeforgatónak sem volt utolsó. A sportszerű vívás gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós tevékenysége nyomán a 19. század elején vált népszerűvé. Az első intézménye az 1825-ben létrejött Pesti Nemzeti Vivóintézet volt. Az iskolát Széchenyi javasolta, de gróf Keglevich István kezdeményezte, de 1851-ben megszűnt. Az első magyar nyelvű vívószakkönyv 1839-ben jött létre Vítan címmel. A pesti intézettel közel egyidőben alakult meg Wesselényi kezdeményezésére Kolozsvárott a Kolozsvári Viadal Iskola, s itt működött az első olasz vívómester, Gaetano Biasini.

Wesselényi még egy sportágban alkotott maradandót, éspedig a vadászat egy speciális ágában, a szoknyavadászatban. Kora leghíresebb nőfalójának számított, egyes számítások szerint három „hivatalos” gyermeke (akiknek Wesselényi egyetlen törvényes felesége, a szobalánya és ápolója, Lux Anna volt az édesanyja) mellett „balkézről” nem kevesebb, mint tizenhárom utódja született, többnyire a zsibói birtok jobbágylányaitól. Wesselényi húsz éven keresztül érzékletes stílusú – manapság enyhén pornográfnak neveznénk – naplót vezetett kalandjairól.

Pesten és Pozsonyban prostituáltakhoz, bordélyházakba járt, de ezek mellett egyszeri kalandjai is voltak. Szeretői közt az egyszerű boltoslánytól a grófnéig sokan megtalálhatók, de az árvízből kimentettek közt is van, aki„köszönetül mindenét adta”. A szeretőkkel való együttléteknek természetesen kellemetlen következményei is lehettek. Wesselényi folyamatosan rettegett a nemi betegségektől, s gyakran fedezte fel magán a gonorrhea tüneteit, melyek idején – saját szavaival – több heti „böjtre” kényszerült. Az orvostörténeti irodalom szembaja legvalószínűbb okozójának is a szifiliszt tartja.

Wesselényi végül 49 évesen, nagybetegen házasodott meg. Felesége, Lux Anna szobalányi, ápolónői minőségben dolgozott mellette, s már nyolc hónapos terhes volt a házasságkötés idején, amire valószínűleg csupán a születendő gyermek törvényesítése miatt került sor. Három gyermekük született, akiket Wesselényi halála után Lux Anna második férjével, Mocsáry Lajossal, a dualizmus korának ismert politikusával nevelt fel.