Kódolt kudarc: Joachim Löw tündöklése és bukása

Joachim Löw újat hozott a világ labdarúgásába: a látványos stílusban futballozó német válogatottat. A világbajnoki aranyérem jelentette a csúcsot, a szakember történetének utolsó fejezete azonban túlságosan hosszú és szenvedős lett.

Germany's coach Joachim Loew reacts during the UEFA EURO 2020 round of 16 football match between England and Germany at Wembley Stadium in London on June 29, 2021. (Photo by Andy Rain / POOL / AFP) Fotó: Andy Rain Forrás: Europress/AFP

Az Európa-bajnokság nyolcaddöntős fordulójában véget ért egy korszak: az Anglia elleni 2-0-s vereség volt Joachim Löw utolsó mérkőzése a német válogatott szövetségi kapitányaként. A szakember a 2006-os világbajnokság után vette át a posztot, a modern futballban szinte felfoghatatlan tizenöt esztendős tevékenységének utolsó évei már nem voltak méltók a korábbi sikerekhez.

Joachim Löw nem volt kiemelkedő labdarúgó, játékosként sohasem lehetett tagja a (nyugat)német válogatottnak. Edzőként az ezredforduló környékén a Stuttgartot KEK-döntőig vitte, majd a Tirol Innsbruckkal bajnoki címet nyert, csakhogy utána az osztrák klub csődöt jelentett. Löwöt nem elsősorban az eredménylistája vezette a Német Labdarúgó-szövetség alkalmazásába, hanem Jürgen Klinsmannhoz fűződő kapcsolata. A korábbi kiváló csatár első komoly edzői feladatát kapta, amikor 2004-ben kinevezték szövetségi kapitánynak, és segítőként maga mellé vette Löwöt, akivel együtt tanulták a szakmai alapjait és megegyezett a játékfilozófiájuk.

A német válogatott teljes stílusváltáson esett át, a 2006-os, hazai rendezésű világbajnokságon a leglátványosabb játékkal rukkolt elő mind a vb-mezőnyt, mind a német válogatott történetét tekintve. Már Klinsmann kapitánykodása alatt is arról lehetett hallani, hogy a nagyobb név árnyékában Joachim Löw az, aki az új szisztéma értelmi szerzője, így nem volt meglepetés, hogy Klinsmann önkéntes távozása után az addigi asszisztens lett az új szövetségi kapitány.

A válogatott élén töltött időszak első fele vitán felül sikertörténet. Löw irányításával Németország folyamatosan eljutott a nagy tornák végjátékába. 2008-ban Eb-döntő, 2010-ben és 2012-ben a vb-n, majd az Európa-bajnokságon is bronzérem jutott a Nationalelfnek, amely 2014-ben elérte a csúcsot. A világbajnoki cím mellett az elődöntőben a Brazíliára mért megalázó, 7-1-es zakó is felejthetetlen.

A világbajnok csapat ráadásul fiatal társaság volt, a huszonhármas keretből mindössze Miroslav Klose, Philipp Lahm és a tartalék kapus, Roman Weidenfeller járt harminc felett a torna idején. Semmi sem utalt arra, hogy a német válogatott hamarosan összeomlik.

A világ tetejéről persze csak egy irányba vezethet az út, a 2016-os Eb kisebb kudarcot jelentett, de a dobogós sorozatát az újabb elődöntővel megőrizte Löw. Amikor a németek 2017-ben gyakorlatilag B csapattal megnyerték az utolsó Konföderációs Kupát, úgy tűnt, a merítés végtelen.

Azonban ironikus módon talán éppen ez a trófea jelentette a fordulópontot Löw esetében. Hirtelen túl sok játékos került tűzközelbe a 2018-as világbajnokság előtt, a szövetségi kapitány pedig belebukott abba, hogy nem tudott egységet kovácsolni az esetenként jóllakott világbajnokokból és a Konföderációs Kupa feltörekvő hőseiből: Németország a csoportban ragadt az oroszországi vb-n.

Németország szövetségi kapitányai:

Otto Nerz (1926–1936)

Sepp Herberger (1936–1964)

Helmut Schön (1964–1978)

Jupp Derwall (1978–1984)

Franz Beckenbauer (1984–1990)

Berti Vogts (1990–1998)

Erich Ribbeck (1998–2000)

Rudi Völler (2000–2004)

Jürgen Klinsmann (2004–2006)

Joachim Löw (2006–2021)

Hansi Flick (2021–)

Ilyen mértékű kudarc nagyon sok válogatottnál automatikusan a szövetségi kapitány menesztését jelentené. A németek azonban hagyományosan nem sietik el az edzőcserét a nemzeti csapat élén: 1926 óta, azaz majdnem száz év alatt Joachim Löw mindössze a tizedik szövetségi kapitány volt a Nationalelf élén. A korábbi kiegyensúlyozott sikerszéria is mellette szólt, így a szövetség kitartott Löw mellett.

Utólag könnyű okosnak lenni: hiba volt.

Joachim Löw utolsó három éve ugyanis kétségbeesett kísérletek sorozata volt. Eltávolította a válogatott közeléből a világbajnok Boateng, Hummels, Müller triót, aztán utóbbi kettőt az Európa-bajnokságra visszahívta, vesztére: egy vereséget jelentő öngólt és egy kiesést véglegesítő elhibázott ziccert kapott viszont. A német válogatott továbbra is jó erőkből állt, egyszer-egyszer ebből meg is csillantott valamit (az Eb-n Portugália ellen), de a világbajnokság utáni időszak három legmeghatározóbb pontját nem ezek jelentik, hanem a kiesés a Nemzetek Ligája-élvonalból (az átszervezés végül megmentette Németországot a B divíziótól), a spanyolok elleni 0-6 és a gyors Eb-búcsú, mind egyaránt súlyos blama.

Aligha tett jót a csapat motivációjának, hogy már márciusban kiderült: Löw az Európa-bajnokság után távozik a válogatott éléről. Az elmúlt évek alapján az lett volna a meglepetés, ha a búcsú szépre sikerül.

Joachim Löw utódja Hansi Flick lesz, aki a Bayern München élén már bizonyította, hogy képes morálisan helyrerázni egyéni képességek alapján sokra hivatott, de aktuálisan sikertelen csapatot. Ősztől ugyanez lesz a feladata a német válogatott élén is.