A varázslatos hangulatban lezajlott, az utak mentén negyedmillió szurkoló által kísért magyarországi szakaszok után a Giro d’Italia mezőnyét hétfőn a sármelléki repülőtérről három különjárattal átdobták Szicíliába, ahol kedden rögtön kőkemény etappal folytatódott a háromhetes olasz körverseny. Avolából indulva 172 kilométeres úton az Etnára kellett felkapaszkodni; no persze Európa legmagasabb működő vulkánján nem 3357 méterre, a kráter széléhez, de az 1892 méteren kijelölt célba feltekerni is komoly kihívásnak ígérkezett.
Az utolsó negyven kilométeren végig emelkedőn kellett menni, s egy rövid szakaszon 14 százalékos is volt a meredekség. Erre persze lehetett készülni, nem úgy, mint arra, hogy rögtön a rajt után a városban bukás lesz, tíz kilométerrel odébb pedig az egyik kísérő motoros nekimegy az utat szegélyező kőfalnak, és beborul a sűrű mezőny közepébe.
Jó néhány versenyző itt is bukott, szerencsére nagyobb sérülés nem történt. Az egyik nagy sztár mégis kiszállt a mezőnyből, a kolumbiai Miguel Ángel López (Astana Qazaqstan) csapata tájékoztatása szerint már napok óta csípősérüléssel bajlódik.
Számunkra azonban az volt a legfontosabb történés, hogy a több támadási kísérlet után összeállt tizennégy fős szökevénycsoportban ott volt Fetter Erik (EOLO–Kometa)! A szökevények előnye tizenegy perc is volt, de a mezőny – benne Valter Attilával (Groupama–FDJ) és Peák Barnabással (Intermarché–Wanty) – ennél több előnyt nem akart adni nekik. A különbség mindenesetre nem csökkent gyorsan, a nyolcas szám jegyében 88 kilométerrel a vége előtt éppen nyolc perc volt. Az élboly szépen összedolgozott, megvolt a váltott vezetés, és jó volt látni, amikor éppen Fetter Erik haladt az élen.
Még negyven kilométerrel a cél előtt is 6:55 perc volt a szökevények előnye, amikor elkezdett emelkedni az út, s kezdtek felpörögni az események. A mezőny zárkózott, az elöl levők közül pedig Stefano Oldani (Alpecin–Fenix) otthagyta a többieket. Hatan mentek utána, Fetter Erik már nem volt ebben a csoportban. Időközben az összetettben vezető Mathieu van der Poel (Alpecin–Fenix), aki nem a hegyek királya, a főmezőnytől is lemaradt, ezzel eldőlt, hogy a becses rózsaszín trikó valaki másra kerül át a nap végén.