Ronaldo bukása vagy Messi diadala volt a nagyobb 2022-ben?

Lionel Messi beteljesítette a sorsát, Diego Maradona örökébe lépve világbajnoki címet ünnepelt az argentin válogatottal, ha azonban teljes egészében nézzük a 2022-es évet, akkor a főszereplő Karim Benzema volt a nemzetközi futballban. A francia csatár elképesztő teljesítménye nélkül a Real Madrid aligha hódította volna el idén a BL-serleget. Benzema hős volt az év háromnegyedében, senki sem vonta kétségbe, amikor októberben az övé lett az Aranylabda, a katari vb-n történtek után mégis lehetett okot találni a fanyalgásra. Cristiano Ronaldo pofára esett, Roman Abramovics kivonult, Robert Lewandowski távozott – 2022 sok szempontból felforgatta a futballéletet.

2022. 12. 30. 6:40
Lionel Messi vb-trófea Instagram
Lionel Messi Argentína Katar futball-vb Fotó: Instagram/Leo Messi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Előre tudtuk, hogy az idei év rendhagyó lesz a labdarúgás világában, hiszen télen rendezték meg a világbajnokságot Katarban, amire soha nem volt példa azelőtt. Az élvonalbeli bajnokságok november közepén leálltak, hogy egy-másfél hónapra a válogatottak kerülhessenek a reflektorfénybe. A kluboknak lényegében az idény kellős közepén el kellett engedniük a játékosaik egy részét a vb-re, a többieket meg nyaralni, ami teljesen új helyzetet teremtett mindenki számára. A novemberben–decemberben rendezett téli vb azonban olyan dolgokra is hatással volt, amikkel csak utólag lehetett szembesülni, például arra, hogy Karim Benzema lett az Aranylabda győztese (először), nem pedig Lionel Messi (nyolcadszor).

Idén Benzema kapta az Aranylabdát, Messi a harmincas listán sem szerepelt. Fotó: AFP

Ha a vb-t nem télen, hanem a hagyományoknak megfelelően nyáron rendezik, közel sem lett volna annyira egyértelmű Benzema sikere a legrangosabb egyéni díj elhódításakor, mint ahogyan az idei szavazáson történt. Egy világbajnokság korábban mindig jelentős súllyal esett latba az Aranylabda odaítélésekor, idén azonban, mivel az év végén rendezték meg a vb-t, adta magát, hogy a szervezők meglépjék azt, amit korábban már sokan sürgettek: idén először nem naptári év, hanem futballidény alapján ítélték oda a díjat, így a figyelembe vett időszak nyáron zárult, a vb már nem számíthatott bele az eredménybe – egy hónappal a katari torna kezdete előtt, október 17-én már ki is tüntették Benzemát az elismeréssel.

Lionel Messi Maradonát idézte

Hogy Benzema megérdemelte a díjat, azt akkor senki sem vonhatta kétségbe. A korábban már sokszor leírt francia csatárt 34 éves korában joggal kiáltották ki a világ legjobbjának: a La Ligában 27, a BL-ben 15 góllal lett gólkirály, 46 tétmérkőzésen összesen 44-szer volt eredményes az elmúlt idényben. Bár minden fronton vezér volt a Real Madridban, elsősorban a BL-ben nyújtott felejthetetlent. A 15 góljából tízet az egyenes kieséses szakaszban szerzett, a Paris Saint-Germain elleni hazai és a Chelsea elleni idegenbeli győztes meccsen is triplázott, a Manchester City ellen összesítésben 6-5-re megnyert elődöntőben három gólt szerzett és egy gólpasszt adott. Benzema nélkül a Real a döntő közelébe sem jutott volna, de vele végül megnyerte a BL-t.

– Minden gyermek valami ilyen beteljesülésről álmodik – fogalmazott Benzema az Aranylabda-gálán. – Erőt merítettem abból, amit két példaképemtől, Zizoutól (Zinédine Zidane) és Ronaldótól láttam. Sok munka van e díj mögött, rengeteg edzés, de kellett az is, hogy sohase adjam fel a reményt, hogy ez egyszer megtörténik.

Feltehetően még ez sem lett volna elég az Aranylabdához, ha az argentin válogatottal világbajnok Lionel Messi a másik jelölt. Világbajnoki évben a legtöbbször a világbajnokság hőse érdemli ki a díjat, aki idén megkérdőjelezhetetlenül Messi volt. Katarban mind a hét meccsen végig a pályán volt a 35 éves klasszis, aki hat gólt és három gólpasszt jegyzett, lényegében a hátán cipelte az aranyéremig Argentínát, amivel megidézte a nagy előd, Diego Maradona 1986-os fantasztikus teljesítményét. Messi azonban 2005 óta először az Aranylabda-jelöltek harmincfős listájára sem került fel, mert ugye már nem naptári évet vettek figyelembe, hanem futballidényt, amiből a pazar ősze kiesett, az előző évadja pedig halovány volt a PSG színeiben.

MESSI, Lionel
Messi a vb-győzelemmel teljessé tette páratlan pályafutását. Fotó: Ronald Wittek

Benzemának nemcsak Messi, hanem saját maga miatt is szerencséje volt azzal, hogy idén megváltoztak az Aranylabda odaítélésének körülményei. Számára ugyanis a katari vb katasztrofálisan alakult. Izomsérülés miatt elhagyta a francia válogatottat a torna előtt, de a nevezési listáról nem húzták le a nevét, így végig ott lógott a levegőben, hogy visszatérhet az időközben a döntőig menetelt válogatottba. Benzema ügynöke szerint már a nyolcaddöntőtől játszhatott volna a Real-csatár, ám Didier Deschamps nem hívta vissza őt Katarba. Most bukott ki, hogy Benzemának még mindig nem bocsátotta meg mindenki a Mathieu Valbuena zsarolási ügyében betöltött szerepét, amiért felfüggesztett börtönbüntetést is kapott. A Benzema-botrány miatti feszültség könnyen hozzájárulhatott ahhoz, hogy a franciák a vb-döntőben nem bírták az idegek harcát, és minden idők talán legjobb fináléja végén, 3-3 után tizenegyespárbajban veszítettek Argentína ellen. Így az Aranylabda Benzemáé lett idén, de a legfontosabb trófeát Messi emelte a magasba.

Cristiano Ronaldo, a hullócsillag

A rendhagyó vb sok más emlékezetes pillanat forrása is volt. Ironikusnak tekinthető, hogy a futball helyett a katari magas labdát leütve a politikával foglalkozó erős európai válogatottak közül Dánia, Belgium és az első meccsük előtt szájbefogós csapatképpel üzenő németek is nagyot buktak, már a csoportkörben kiestek.

Pofára esett Cristiano Ronaldo is, aki a vb előtt botrányinterjúban ment neki az őt szerinte nem eléggé megbecsülő Manchester Unitednek, aminek törvényszerű szerződésbontás lett a vége, aztán Katarban a saját hazája válogatottjában is a kispadra szorult. A 37 éves klasszis a három csoportmeccsen kezdőként olyan gyengén játszott, hogy Portugália a nyolcaddöntőben már nélküle futott ki a pályára Svájc ellen, és a Ronaldo helyére beállított 21 éves Goncalo Ramos mesterhármassal jelezte a korszakváltás időszerűségét. 2022 így a CR7 nevű csillag hullásának éve lett, amit tetéz, hogy csapat nélkül várja az év utolsó napjait, s Szaúd-Arábia lehet a következő állomáshelye, ami anyagilag főnyeremény, szakmailag viszont csőd lenne.

Katarban ugyanakkor felragyogtak már a jövő csillagai, hiszen nem Ramos, a Benfica portugál csatára volt a vb egyetlen nagy felfedezettje: a Hollandiával szintén a negyeddöntőben kieső Cody Gakpót már karácsony másnapján leigazolta a Liverpool a PSV Eindhovenből, 

s azt is megtanultuk, hogy decemberben nemcsak a Reszkessetek, betörők!-ben menő McCallisternek lenni, hanem a világbajnok argentin válogatottban is: Alexis Mac Allister valószínűleg csak peremember lett volna Messiék mellett, ha Giovani Lo Celso nem sérül meg a vb előtt, így viszont a Brighton középpályása váratlan főszereplővé lépett elő az aranycsapatban. 

A vb legnagyobb meglepetését azonban nem egy-egy játékos, hanem egy válogatott adta: Marokkó, amely első afrikai országként jutott a legjobb négy közé, ami akkor is futballtörténeti siker, ha végül Horvátországgal szemben a bronzérmet nem tudta megszerezni.

Az Abramovics-korszak vége

2022 legdrágább igazolása, Antony a vb-n nem mutatta meg ragyogó képességeit, a szélső egyetlen gólt és gólpasszt sem jegyzett a negyeddöntőben Horvátország ellen elvérző Brazília mezében, pedig a Manchester United nem sajnálta rá a pénzt, 95 millió eurót fizetett érte az Ajaxnak a nyáron. Hozzá képest a másik manchesteri csapat, a City szinte keveset is áldozott Erling Haaland megszerzésére, aki hatvanmillióért érkezett a Dortmundból, hogy aztán repülőrajtot vegyen a Premier League-ben: 14 meccsen már húsz gólja van. Pedig idén a Manchester City még nélküle is angol bajnok volt, a BL-döntőben a Real ellen veszítő Liverpoolt egy ponttal megelőzve.

Erling Haaland a City kékjére cserélte a Dortmund sárgáját. Fotó: AFP

Haalandra talán nem is a Premier League miatt volt szüksége Pep Guardiolának, aki 2025-ig meghosszabbította a szerződését a Cityvel. – Be kell vallanom, nagyon akarjuk a BL-trófeát, és az itt eltöltött időm nem lesz teljes, ha nem nyerjük meg – jelentette ki Guardiola, aki 2022-ben már negyedszer lett angol bajnok a csapattal, de a BL-ben a tavalyi ezüstérem után idén az elődöntőben kapta meg a stoptáblát.

2022-ben nemzetközi kupasikert egy angol csapat ünnepelt, a tavalyi BL-győztes Chelsea, amely februárban a története során először nyerte meg a klub-világbajnokságot a brazil Palmeiras ellen, s a sikernek magyar főszereplője is volt, ugyanis Lőw Zsolt a szaúdi al-Hilal ellen 1-0-ra megnyert elődöntőben vezetőedzőként helyettesítette a londoni klub élén a koronavírus-fertőzése miatt távol maradó Thomas Tuchelt az Egyesült Arab Emírségekben rendezett tornán. Más kérdés, hogy a német sztáredzőt és a stábját – Lőwöt is beleértve – szeptemberben menesztették, ami szinte egyenes következménye volt a Chelsea egy-két hónappal korábbi tulajdonosváltásának: Roman Abramovics az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja után, az orosz oligarchákra kiszabott szankciók hatására 19 év után kénytelen volt eladni a klubot, amely Todd Boehly érdekeltségi körébe került, az amerikai üzletember pedig Tuchellel sem volt kibékülve.

Ibrahimovic gyásza és öröme

A többi topliga közül Németországban továbbra sincs új a nap alatt, a Bayern München 2013 óta zsinórban tizedszer nyerte meg a Bundesligát, és vélhetően a hazai porondon azt is túléli, hogy a nyáron távozott a gólzsákja, Robert Lewandowski, aki mindenáron Barcelonába akart igazolni. Valóra vált a lengyel álma, bár kissé belerondított az idillbe, hogy a katalánok 2021 után vele is újra kiestek a BL-ből már a csoportkörben. Xavi vezetésével idén még az Európa-liga-győzelem sem jött össze a Barcának, amely meglepetésre a negyeddöntőben kiesett a későbbi aranyérmes német Eintracht Frankfurt ellen. Most a La Ligában vigasztalódhat a Barcelona, amelynek lehet esélye a sikerre az idei győztes, címvédő Real Madriddal szemben.

Olaszországban a Juventus Bayernéhez hasonló, kilenc bajnoki címen át tartó egyeduralma már tavaly véget ért, idén azonban tovább mélyült a torinói klub válsága, ami már a pályán kívül is lecsapott: novemberben lemondott a korábbi aranylabdás Pavel Nedvedet is magában foglaló teljes vezérkar, miután ügyészségi nyomozás indult az együttes ellen hamis könyvelés és piaci manipuláció súlyos vádjai miatt. A Juventus korábbi trónja már tavaly Milánóba került az Internazionale bajnoki címével, és idén is a városban maradt az aranyérem, amelyet tizenegy év után először az AC Milan szerzett meg. A csapat 41 éves legendája, Zlatan Ibrahimovic 2022-ben elveszítette (kereszt)apafigurának is beillő menedzserét, az áprilisban elhunyt Mino Raiolát, de fájdalmára némi gyógyírt jelenthetett a Scudetto.

Franciaországban a PSG bajnoki címe papírforma volt a Messi, Neymar, Kylian Mbappé támadótrióval, amelyből különösen az utóbbi volt elemében: a naptári évet tekintve a topligás játékosok között 2022 gólkirálya a klubja tétmeccsein 43 találatig jutott francia csatár volt, aki a katari vb-n is elhódította a koronát. Bizonyos szempontból az idei a 24 éves Mbappé éve is volt.

Borítókép: Lionel Messi 2022-ben végérvényesen megdicsőült a világbajnoki cím megszerzésével (Fotó: Instagram/Leo Messi)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.