Egy-egy alapítvány céljával senkinek sem kötelező egyetérteni, vagy támogatni az adott törekvést. Bár a magunk részéről nem értjük, hogy egy olimpiai bajnok miért ne mesélne szívesen (vö. ingyen), miért ne osztaná meg a tapasztalatait, nehézségeit, megoldásait egy alapvetően fiatal, a társadalom jövőjét jelentő közönséggel (35 év a rendezvények felső korhatára), természetesen azzal sincs gond, ha valaki nem szeretne ebben részt venni.
Az ugyanakkor már kifogásolható, ha másfél millió forintot kér érte.
Az olimpiai bajnokok Magyarországon 35 éves koruktól életük végéig járadékot kapnak, amely jelenleg aranyanként havi bruttó 510 500 forint. Ennek mértéke, jogossága egy másik cikk témája lehetne, maradjunk annyiban, hogy szereztek akkora dicsőséget az országnak, hogy sajnálni semmiképpen sem szabad tőlük. De az talán nem lenne túlzó elvárás az anyagi biztonságért cserébe, ha a társadalom tégláit továbbra is építenék – vagy legalábbis ne tartsák a markukat ezért a „munkáért”.
Azért is volt jó, hogy a Szalai Ádám-féle est végén kibukott a „másfél milliós olimpiai bajnok” esete a szervezőkből, mert két fontos tanulsággal is szolgált:
1. Nem minden olimpiai bajnok példakép.
2. Nem kell bajnoknak lenni ahhoz, hogy valaki példaképpé váljon.
Borítókép: Az olimpiai láng a 2022-es pekingi téli olimpián. Képünk illusztráció. (Fotó: Kazuki Wakasugi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!