Nem vicc: Veszprém–Tatabánya rangadó a bajnoki címért

Veszprém–Tatabánya rangadó, de nem kézilabdában! Igaz, nem is az NB I-ben, hanem az NB III-ban, méghozzá labdarúgásban. A két megyeszékhely korábban az első osztályt is megjárt csapata a harmadosztályú aranyért és a feljutásért küzd. Az idény során végig a Tatabánya volt kedvezőbb helyzetben, de a hajrára fordult a kocka és immár a Veszprém sikere valószínűbb.

Mór 20190929 Labdarúgás megyei bajnoki mérkőzés Mór Bodajk Petres Tamás Fotó:Dömötör Csaba- Nemzeti Sport Fotó: Dömötör Csaba

Néhány napja írtunk róla, hogy patinás magyar klubok, megyeszékhelyek csapatai évek óta képtelenek feljutni az NB II-ből. Hosszú ideje a másodosztályban rostokol a Győr, a Haladás, a Szeged, a Nyíregyháza, a Pécs és a Békéscsaba, utóbbi egyenesen a kiesés ellen vív elkeseredett harcot. Egy osztállyal lejjebb, az NB III-ban is találunk szebb napokat látott klubokat. Keleten az Eger örül, ha bennmarad, a Közép csoporban a Dunaújváros a télen kis híján megszűnt anyagi nehézségek miatt, a Szolnok is csak álmodozik a feljutásról, Nyugaton a Kaposvár a középmezőnyben senyved, de legalább a Tatabánya és a Veszprém a bajnoki címért küzd, ami azonban még nem automatikus feljutás, az NB III három bajnoka az NB II 16–18. helyezettjével vív majd sorsolás alapján rájátszást a felkerülésért, illetve a bennmaradásért.

Zsinórban nyolc meccset nyert a Veszprém (Fotó: Penovác Károly)

A Tatabánya és a Veszprém csatája különösen izgalmas, hiszen az utolsó fordulóban a két csapat egymással játszik. Inkább a Veszprémnek áll a zászló, hiszen jobb formában van, két pont az előnye és élvezi majd a hazai pályát, de idegenbeli győzelemmel a Tatabánya még fordíthat.

 

Kiprich kétszer is csodát tett Tatabányán

Tatabánya évtizedeken át a magyar labdarúgás megkerülhetetlen vidéki bázisa volt. A helyi csapat 1947-ben jutott fel az NB I-be, ahol megszakítás nélkül egészen 1992-ig szerepelt, majd két éven belül egészen az NB III-ig süllyedt. Ezután még volt két fellángolás, 1999-ben visszakerült az első osztályba, 2001-ben újra kiesett, 2005 és 2008 után aztán újabb három idényre a legjobbak között szerepelt. 2008-ban előbb az NB II-be, 2013-ban onnan az NB III-ba esett ki, sőt ennél is mélyebbre zuhant, a klub olasz kalandorok markába került, tönkrement, s egészen a megye III-ból kezdte meg a felkapaszkodást. Három év alatt az NB III-ig emelkedett, ott megtorpant, a mostani a harmadik idénye az NB III-ban.

Ki ne tudná, hogy az 1956-os forradalom, a Honvéd túrája miatt Tatabányára száműzték Grosics Gyulát, az Aranycsapat kapusát, aki hat éven át (1957–63) játszott a csapatban. Az már kevésbé ismert, hogy ekkor Lakat Károly, a Ferencváros egykori válogatott játékosa, majd az Albert, Varga-korszakban edzők irányították ekkor a Bányászt. A Tatabánya négy olimpiai bajnokot adott –  Csernai Tibor és Gelei József (1964), Menczel Iván és Szepesi Gusztáv (1968) – a magyar futballnak, Gelei és Szepesi megjárta az angliai világbajnokságot is.

Csapó Károly pedig az 1978-ast és az 1982-est, s tagja volt annak az együttesnek, amelyik 1981-ben hazai pályán 2-1-re legyőzte a Real Madridot. Majd a nyolcvanas évek második felében következett az újabb aranykorszak a Kiprich, Plotár, Vincze csatársor vezérletével.

A Tatabánya 1985-ben a Magyar Kupában, 1988-ban pedig a bajnokságban lett második, senki sem gondolta volna, hogy hat év múlva már az NB III-ban tanyázik.

Kiprich József aztán másodszorra is csodát tett. 1999-ben játékos-edzőként NB II-es bajnoki címre vezette a csapatot, amely tehát visszakerült az első osztályba. Ám ez csak fellángolás volt, amit újabb követett, aztán a mélypont. Sokáig úgy tűnt, idén végre meg lehet a hőn áhított bajnoki cím az NB III-ban, ám a Bányász a hajrában megtorpant, múlt vasárnap, az utolsó előtti fordulóban 6-1-re kikapott a Nagykanizsa vendégeként.

A Veszprém is megjárta a megyebajnokságot

A Veszprém viszont zsinórban nyolc mérkőzést nyert meg, így az utolsó forduló előtt már vezeti a tabellát. Pedig az elmúlt három évtizedben a veszprémi futball is nehéz éveket élt meg. A csapat 1988-ban jutott fel az NB I-be, ahonnan 1993-ban esett ki. Veszprémben olyan hírességek fordultak meg, mint Kiss László, Csongrádi Ferenc, Bánki József, Kakas László, később Dragóner Attila, Rugovics Vendel és a jelenlegi vezetőedző, Pető Tamás. A kiesés után évekig a másodosztályban szerepelt a csapat, majd kiesett az NB III-ba, 2018-ban pedig a megye I-be.

Azóta sikerült rendezni a sorokat, a Veszprém az egykori válogatott labdarúgó, Pető Tamás vezérletével megtáltosodott.

– A szép játékért a profi labdarúgásban nem adnak pontokat. Vagy nyersz, vagy nem. Ezzel a játékosaim maximálisan tisztában vannak, elfogadták, hogy minden esetben száz százalékot kell nyújtaniuk. Akkor is, ha épp nem megy a játék. Emellett egy rendkívül összetartó, egységes közösségről van szó, ezek a fiúk egymásért bármit megtesznek a pályán. Én ezt a mentalitást képviseltem játékosként, és azt mondják, hogy a csapat olyan, mint az edzője. Örülök, ha sikerült átadni az ilyen típusú hozzáállást – beszélt a veszprémi siker receptjéről Pető Tamás.

A vezetőedző csak amiatt aggódik, hogy a hazai pálya mégsem kimondott előny a csapatának. A Veszprém eddig Ajkán játszotta a hazai mérkőzéseit, de mivel az ajkai stadion vasárnap foglalt, ezért az együttes Pápán fogadja a Tatabányát a vasárnapi rangadón.

– Lehet, ez lesz a leghosszabb meccsünk, amit valaha játszottunk. Bízom benne, hogy győztesen jövünk ki a küzdelemből. Nem segít, hogy megint új helyszínen kell pályára lépnünk, ugyanakkor a szurkolók érdeklődése, támogatása rengeteget számíthat. Remélem, sokan kilátogatnak Pápára és szurkolnak nekünk! – bizakodik Pető Tamás.

Borítókép: Vevő Pető Tamás mentalitására a Veszprém (Fotó: Nemzeti Sport/Dömötör Csaba)