Kibekkelt támadással és kimaradt fórral indult a parti, majd némi „mezőnyözés” után Kakarisz három perc után meglőtte az elsőt, egy könnyű bepasszosat fórból, míg nálunk a második sem ment be – Vámos Márton irányzéka hordott kissé mellé. Ugyanakkor Nikolaidisz egészen elsőrangú pöccintéssel fejezte be az ellentámadást, így már kettővel mentek a hellének. Akik ezután elmehettek volna akár hárommal is, elvégre akadt két emberelőnyük is, de előbb egy remek blokknak hála perdült a labda a lécre, aztán Argyropoulos trafálta telibe a fát, a kettő között Zerdevasz valahogy belekapott Zalánki Gergő relatíve tisztán elengedett labdájára.
Mielőtt kaparni kezdtük volna magunkat, hét perc elteltével végre a harmadik hat az ötöst megoldottuk szépen: Jansik Szilárd emelkedett ki a falból és mattolt, hogy aztán egy labdaszerzést és egy újabb kiállítás befújását követően az élete első válogatott meccsét játszó Vigvári Vince remek érzékkel verje át a görög kapust, hat másodperccel a duda előtt.
És a lendület tartott a szünet után is: rögvest az első támadásból Zalánki bombája valahogy belibegett Zerdevasz kezéről, bár vissza kellett nézni, de megadták. Húsz másodperc után tehát 3-2-re vezettünk – és itt be is fejeződött a gólgyártás erre a félidőre…
A bírók lenyelték a sípjukat, a véleményes akciókban sem ítéltek semmit, tiszta helyzet pedig nem nagyon adódott, azaz szépen fáradtak a srácok itt is, ott is. Az utolsó perc környékére érve aztán előbb Genidounias maradt tisztán rosszkéz szélen, de Vogel Soma óriásit védett, majd végül kaptunk egy előnyt, ám hiába jutott el a labda Német Toni kezére, ő kissé kisodródva melléhúzta a falból, azaz maradt 3-2 a félidőre.
A második elején megint megduplázhattuk volna a különbséget, ám Konarik Ákos fórból a kapusba törölte a labdát, míg Kalogeropoulosz végül egy parádés kinti lövéssel megtörte a görögök – védelmünket dicsérő – 13:30 perces gólcsendjét. Ez utóbbi ismét ránk ragadt át, mert a következő előnyt Manhercz Krisztián rontotta el, és míg Fountoulisz szépen besimította az övékét, Zalánki Gergő kisvártatva fölébombázta a Jansik által összebrusztolt ötméterest. Három támadás, két fór és egy ötös, nulla gól, elég rosszul festett – még jó, hogy Argyropouloszt leblokkoltuk hátrányban. És még jobb, hogy Varga Dénes ezután egy csakis tőle látható, fantasztikus csuklómozdulattal egyenlített, belépve hat méterre, akcióból. A negyed hátralévő négy és fél perce újfent kőkemény csatát hozott, ismét a védelmek remekeltek, a negyed végén a mi öt emberünk óriásit produkált egy görög fórban – időkérés után jöttek, lövésig sem jutottak.
Egyre inkább érezhető volt, hogy óriási értéke van a gólnak – különösen egy olyannak, amivel indítottuk a zárórészt: Fekete Gergő fantasztikus érzékkel, két rázuhanó védő közül pöttyintette ki a labdát Jansiknak a szélre, akinek annyi ideje volt, hogy a vízről a léc alá tolja – így fest egy magyaros varázslat, ami egy ilyen meccsen valóban hatványozottan sokat jelentett.
A következő percek pedig csak ráerősítettek minderre: elképesztően nagyot melóztak a védelmek mindkét oldalon, Zalánki egy szédületes belenyúlással tett tönkre egy újabb görög előnyt, utána viszont megint kissé statikusra sikeredett a mi fórunk, bár időkérés után mentünk neki, így Vámos Márton labdája a blokkon halt el. A hellénekben is egyre kevesebb kakaó maradt, azért Papanastasiou megpróbált egy ellenakciónál egy az egyezni, de pont a lövésnél érződött, hogy már nem maradt elég ereje, mert a labdája mellément.
És mivel kissé lemaradt, elöl nagyon okosan megoldottuk a hat az ötöt, Vámos érkezett végül épp annyival előbb a kapu elé, hogy már csak ötöst érően tudják szerelni. Varga Dénes pedig az utolsó mohikánok – már nincs több aktív olimpiai aranyérmesünk rajta kívül – higgadtságával döntötte el a meccset.
Bár két és fél perc maradt még, érezhető volt, a kétgólos előny ezen a mérkőzésen, a negyedik negyedben már győzelmet ér. Különösen úgy, Vogel Soma újabb védést mutatott be – korábban egy támadáson belül háromszor ért oda egy perc alatt –, aztán Manhercz blokkolt elsőrangúan. Az óriásit melózó Jansik centerakciója gólt érdemelt volna, de ne legyünk telhetetlenek – akárcsak a második, a negyedik negyedben sem kaptunk gólt, így sikerült kiharcolni az elődöntőt, a hölgyekhez hasonlóan a görögöket tolva félre.
Vogel Soma lett a meccs embere – nem csoda: 13/9-es, 69 százalékos mutatóval zárt, úgyhogy ő lett az MVP, teljes joggal. Folytatás a spanyolok ellen, ha már az elmúlt másfél hetet nagyjából velük töltöttük.
– Nekem leginkább az tetszett, hogy a meccs előrehaladtával egyre stabilabb lett a védekezésünk, az utolsó negyedben még többet blokkoltunk, mint addig. Ez egy fontos győzelem, mert a görögök nagyon jók – idézi a magyar szövetség honlapja Varga Zsoltot. Hozzátette, a támadás mehetett volna kicsit jobban, de amikor ekkora fókusz van a védekezésen, az sokszor a támadásvezetés rovására megy. A szövetségi kapitány megjegyezte, nagyon fizikális, nagyon kemény meccset játszottak a hosszú utazás után.
Férfi Világkupa, Szuperdöntő, Los Angeles, negyeddöntő: Magyarország–Görögország 6-4 (2-2, 1-0, 1-2, 2-0), Gólok: Varga D., Jansik Sz., 2-2, Zalánki, Vigvári Vince ill., Kalogeropoulosz, Fountoulisz, Nikolaidisz, Kakarisz.
Borítókép: Vogel Soma kiválóan védett (Fotó: Nemzeti Sport)
