Török Péter 1966-ban kezdte labdarúgó-pályafutását a Haladás VSE-nél, 1968–1972-ig az ifjúsági csapat edzője volt, majd 1972–1978 között pályaedző, 1978–1981-ig a klub ügyvezető elnöke, 1981 és 1985 között pedig vezetőedző.
Edzőként legjobb eredménye egy hetedik hely volt, ami az akkori mezőnyben szép teljesítménynek számított. A Haladással – magyar olimpiai válogatott néven – megnyerte az Indiában megrendezett Nehru Kupát. Aztán 1986-ban Komora Imre mellett a magyar válogatott másodedzője lett, 1987-ben a Dunaújváros trénerének nevezték ki. Az 1987 és 1989 közötti időszakban a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkári feladatait látta el. Ezután külföldön dolgozott (1989–1991), Görögországban az Olimpiakosz Pireusz másodedzője volt Komora Imre mellett, irányításukkal a kor legjobb magyar játékosával, Détári Lajossal a soraiban a csapat megnyerte a Görög Kupát.
Az 1991–92-es bajnoki évben újra a Haladásnál volt vezetőedző, majd két évig a norvégiai Myre városában irányította az ottani csapat szakmai munkáját. Hazatérte után az 1995–96-os idényben a Budapest Honvédnál volt vezetőedző. Ezután 1997–1999-ig a Haladás klubigazgatója, szakmai igazgatója, 1999–2000-ig a Honvéd szakmai igazgatója, ügyvezetője volt.
Borítókép: Török Péter 82 évet élt (Fotó: Unger Tamás/Vaol.hu)
