A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 144., athéni közgyűlésén március 20-án, csütörtökön választja meg a világ legfontosabb sportszervezetének új elnökét.
Noha ez a tisztség már 1894 óta létezik, mégis mindössze a 10. vezetőjét választja meg az olimpiai mozgalom.
Thomas Bach 2013-ban váltotta a belga Jacques Rogge-ot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) élén. A szabályok alapján 12 év után már nem lehetne újraválasztani az elnököt, de tavalyelőtt októberben, a mumbai NOB-közgyűlésen több tag a szabályzat megváltoztatását szorgalmazta annak érdekében, hogy Bach 2025 után is elláthassa tisztségét. A hetvenesztendős Thomas Bach azonban tavaly a NOB 142. teljes ülésének záróeseményén bejelentette a visszalépését, bizonyos információk szerint a rengeteg botrányt és vitát unta meg.
Az ókori Olimpia mellett választják meg a NOB 10. elnöket
El is indult a versengés az elnöki székéért, és a szeptember 16-án közzétett listáról kiderült, hogy jelöltben nincs hiány, ugyanis heten is harcba szálltak a posztért.
A választást március 20-án tartják Athénban, míg az új elnököt június 24-én iktatják majd be.
Mindenesetre Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kedden megnyitotta a NOB 144. ülésszakát a görögországi Nemzetközi Olimpiai Akadémián, mely az ókori Olimpia mellett található, ahol a játékok megszülettek. Bach beszédében elsősorban a béke és az olimpiai értékek védelmét sürgette.
Hét elnökjelölt, különböző esélyekkel
- a zimbabwei Kirsty Coventry, a 200 méteres hátúszás 2008-as ötkarikás bajnoka,
- a kétszeres olimpiai bajnok brit Sebatian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke,
- a spanyol Juan Antonio Samaranch Jr., a korábbi NOB-elnök fia,
- Fejszal al-Husszein jordán herceg,
- a francia David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) első embere,
- a japán Morinari Vatanabe, a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) vezetője,
- a svéd Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí- és Hódeszkaszövetség (FIS) elnöke.
Az biztos, hogy Bach utóda mindenképpen tapasztalt vezető lesz, hiszen mind a hét jelölt a sportban, az üzleti életben vagy a politikában vezetői szerepet tölt vagy töltött be. Valamennyien elfogadják az olimpiai charta alaptéziseit, noha a nézeteik több pontban megoszlanak a konzervatívabb és a progresszívabb álláspontok között, mint például a bevételek elosztásában vagy az interszexuális, nemiségükben kérdéses sportolók helyzetének megítélésében.
Ahogy közeledett a választás, illetve ahogy letette az elnöki esküt az Egyesült Államokban Donald Trump, úgy változott meg sokak véleménye a transznemű sportolók megítéléséről.
Például Kirsty Coventry szinte teljes hátraarcot csinált – pedig a párizsi olimpia előtt foggal-körömmel harcolt azért, hogy Imane Helif a nők között bokszolhasson az ötkarikás játékokon –, mára már a női sportolók védelmének egyik élharcosaként tünteti fel magát.
Jelöltek, akik kiegyeztek egymással
Ugyancsak az utolsó hetek fejleménye, hogy az elnökjelöltek elkezdtek tárgyalni, kiegyezni egymással. Például
az elnöki szék legesélyesebb jelöltje, Sebastian Coe és a titkos favoritként emlegetett David Lappartient sokak szerint megegyezett egymással,
és mindez azt jelentheti, hogy a szavazás bizonyos pontjánál az esélytelenebb jelölt visszalép a másik javára. Ha hinni lehet az előzetes felméréseknek, akkor ez a kerékpárosok első embere lesz, aki Coe egyik alelnöke lehet a következő négy évben. Rajtuk kívül a már említett Kirsty Coventry, illetve a spanyol Juan Antonio Samaranch Jr. számít komoly esélyesnek.
Kik döntenek a NOB-elnök személyéről?
De kik döntenek arról, hogy ki legyen a világ legnagyobb sportszervezet csúcsvezetője. A jelenlegi 109 tag megoszlása a következő:
- 66 saját jogon megválasztott, ún. állandó NOB-tag (közéjük tartozik Fürjes Balázs is);
- 14 tag a nemzetközi sportszövetségek képviseletében (csak addig tag, ameddig az adott szervezet élén áll);
- 15 tag a nemzeti olimpiai bizottságok képviseletében (elnökök vagy főtitkárok, ameddig a szervezetükben betöltik az adott hivatalt);
- 14 tag a sportolói bizottság képviseletében (nyolc évre megválasztott aktív vagy a pályafutásukat nemrég befejezett olimpikonok).
Az lesz a csúcsvezető, aki megszerzi a szavazatok felét és még egy voksot
Maga a választás addig tart, amíg egyik jelölt meg nem szerzi a 109 szavazásra jogosult NOB-tag abszolút többségének támogatását, azaz a szavazatok felét plusz egy voksot. A szavazás zárt ajtók mögött zajlik majd, és a NOB-tagok nem vihetnek be magukkal semmilyen technikai eszközt.
Minden fordulóban a legkisebb támogatottsággal bíró jelölt kiesik, szavazategyenlőség esetén pedig köztes szavazás dönt a jelöltek sorsáról.
A többiek eredményét a győztes kihirdetéséig titokban tartják. Ha a legvégsőkig kiélezett választás lesz, akkor hat forduló kell ahhoz, hogy kiderüljön, ki lesz Thomas Bach utóda.
