Az ordító sejk és a gyáva szovjet bíró volt a focivébék legkülönösebb botrányának két szereplője

Június 11-én a Mexikó–Dél-Afrika mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A tizenkettedik részben egy olyan mérkőzést és egy olyan botrány idézünk fel, amelyre ma már nagyon kevesen emlékeznek. A meccs, amely azért szakadt félbe, mert a kuvaiti sejk a díszpáholyból a pályára rontott, s amelyen Kuvait megsértődött. Az egész világra.

Az 1982-es labdarúgó-világbajnokságon a francia és a kuvaiti csapat meccsén nagy botrány tört ki

Jean-François Larios, a gaz csábító Fotó: MICHEL GANGNE/AFP

Larios már a világbajnokság előtt megosztotta ezt a titkot a franciák szövetségi kapitányával, Michel Hidalgóval, egyben azt is kérte, hogy a helyzetre való tekintettel Hidalgo ne vigye őt el a vb-re. A szövetségi kapitány azonban erre nem volt hajlandó. Később belátta, hogy nagy hibát követett el.

Szovjet bíróbelharc után kapta meg Sztupar a nagy lehetőséget

1982. június 21-én Valladolidban került sor a Kuvait–Franciaország mérkőzésre. A francia sajtó reszketve írt az összecsapás előtt, hiszen Platiniék nyakán tényleg ott volt a kés. A FIFA egy szovjet bírót, Miroszlav Sztupart küldte játékvezetőnek. Sztupar nem volt a korszak legismertebb és legfoglalkoztatottabb játékvezetője. Már az is meglepetést okozott, hogy a Szovjet Labdarúgó-szövetség bíróbizottságának vezetője, Nyikolaj Latisev (jaj, ez a név nekünk, magyaroknak is de ismerős) Sztupart jelölte az 1982-es vb bírói közé. Sztupar csak oroszul és lengyelül beszélt, nyugati nyelven nem tudott megszólalni. Ennek a döntésnek s Sztupar Spanyolországba küldésének a hátterében a szovjet bírók közötti belharc állt. Mert a vb-re utazás nem Sztupart, hanem Valerij Butenkót illette volna meg. Akkoriban ő volt a legjobb szovjet bíró. 

Csakhogy elkövette azt a hibát, hogy egyszer a Dinamo Kijev ellen fújt, ami miatt Valerij Lobanovszkij éktelen haragra gerjedt. 

Amikor pedig Latisevnek arról kellett dönteni, hogy melyik szovjet bíró utazzon Spanyolországba, kapott Kijevből egy telefont. A vonal végén Lobanovszkij. A nagy hatalmú kijevi futballvezér csak annyit mondott, jó lesz oda, mármint a vb-re Sztupar is. Aki – nem mellesleg – a mai Ukrajna területén született. 

A meccs:
XII. labdarúgó-világbajnokság, 4-es csoport, 2. forduló: Franciaország–Kuvait 4-1 (2-0)
Valladolid, Nuevo Estadio Jose Zorilla, 18 ezer néző. Vezette: Sztupar (szovjet).
Franciaország: Ettori – Amoros, Trésor, Janvion, Bossis – Giresse, Platini, Genghini – Soler, Lacombe, Six.
Kuvait: Al-Tarabulszi – N. Mubarak, Majuf, M. Mubarak, V. Mubarak – Al-Bulusi, Al-Dahil, Al-Huti, Ahmad Karam, Al-Anbari – Szultan.
Gólszerzők: Genghini (30.), Platini (43.), Six (48.), Bossis (96.), illetve Al-Bulusi (75.)

Nagyon sokáig úgy tűnt, hogy békés lesz ez a délután Valladolidban. A kuvaiti csapat az első fél órában hősiesen védekezett, de látszott, hogy a két együttes között osztálykülönbség van. Amikor Giresse a 30. percben belőtte a francia csapat vezető gólját, az araboknak váltaniuk kellett. Megpróbáltak támadni, de ez már a francia együttesnek kedvezett. Még a szünet előtt Platini is lőtt egy gólt, majd Six a 48. percben három gólra növelte a franciák előnyét. Minden eldőlt. 

Sípszó harsant, világbotrány lett belőle

Gondoltuk mi, meg a franciák, meg a világ, amely ezt a meccset már elintézettnek vélte. 3-0 után a kuvaiti válogatott szépített ugyan, de ez sem változtatott semmit a játék képén. A meccs lassan csordogált, mígnem elérkezett a 79. perc, s olyan botrány tört ki, amelyet nem látott még a futballvilág. Ekkor Platini középről indított, a balösszekötő helyén érkező Giresse kilépett – csak egy centin múlt, de nem volt leshelyzet –, és 10 méterről, nagy erővel a kapu jobb oldalába továbbította a labdát. 4-1, ezzel tényleg minden eldőlt. Csakhogy a kuvaiti csapat játékosai őrült reklamálásba kezdtek. 

Megrohanták a szovjet bírót, aki ijedtében a felezővonal felé szaladt. 

Az arab játékosok meg mentek utána. Mégis les lett volna? Ezért bőszültek fel a kuvaiti játékosok?

Michel Hidalgo, a franciák szövetségi kapitánya   Fotó: GEORGES BENDRIHEM/AFP

Nem! Kiderült ugyanis, hogy a kuvaiti játékosok Platini indításának pillanatában sípszót hallottak, amely minden bizonnyal a lelátóról érkezett. Ezért álltak le, mert azt hitték, hogy Sztupar sípolt. A lelátón addig békésen ülő Fahd al-Ahmed al-Sabah sejk, a kuvaiti szövetség elnöke (nem mellesleg a FIFA tagja és a kuvaiti emír testvére) egy ideig dühösen nézte, mi folyik odalent, majd egyszer csak fogta magát és lement a pályára. (Ma ez már elképzelhetetlen, ugye?) A fűre lépve, általános megdöbbenésre addig integetett, míg fiai megindultak a pálya széle felé. 

Egyre azonban nagyon vigyáztak: az oldalvonalat nem lépték át. 

Ilyet még nem látott a világ. A spanyol rendezők, de a helyi rendőrség sem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel. Ráadásul Fahd al-Ahmed al-Sabah nem volt akárki, mert sok címe és rangja mellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként is ismert volt. Nyolc percen keresztül állt a játék. A kuvaiti sportvezető ott ordított az addigra teljesen megrémült szovjet bíróval. Sztupar is érezte, hogy nagy a baj, s valószínűleg a nagyobb botrányt megelőzendő úgy döntött, hogy visszavonja Giresse amúgy szabályos gólját.

A példátlan döntés után a feldühödött kuvaiti sportvezető visszament a díszpáholyba, a kuvaiti játékosok meg hajlandóak voltak tovább focizni. Hamarosan újabb kuvaiti gól következett, de ezt les miatt elvették a bírók. Félő volt, hogy újra elszabadulnak az indulatok, főleg akkor, amikor a 91. percben a sárga lapot kapó Marzuk nekiment a szovjet játékvezetőnek. Mindenki azt várta, hogy vége legyen, de a franciák a 96. percben még berámoltak egyet, így alakult ki a 4-1-es végeredmény.

Carlos Alberto Parreira, a kuvaiti csapat szövetségi kapitánya  Fotó: GABRIEL BOUYS/AFP

A kuvaiti csapat szövetségi kapitánya a brazil Carlos Alberto Parreira volt. Igen, az a Parreira, aki 1994-ben világbajnoki aranyéremre vezette a brazil válogatottat. A meccs utáni sajtótájékoztatón a brazil tréner magából kikelve szidta a bírót és a FIFA-t. Majd ezt mondta: „Szó sem volt arról, hogy játékosaink le akartak vonulni a pályáról. 

Csak kérlelték a bírót, hogy kérdezze meg a partjelzőt.

 Az eset előtt ugyanis a kapu mögül a nézők közül valaki fütyült, s erre játékosaim leálltak, így Giresse-nek már nem volt nehézsége, hogy gólt érjen el.”

Egy szürreális sajtótájékoztató

Parreira bölcsen hallgatott arról, mi a véleménye a kuvaiti sejk nagyjelenetéről. Az újságírók persze erre voltak a leginkább kíváncsiak, de a brazil tréner jól tudta, hogy minden szavára vigyázni kell. A botrány azonban azzal nem ért véget, hogy a szovjet bíró lefújta az összecsapást. A francia szövetségi kapitány, Michel Hidalgo annyira kiborult, hogy nem ment el a sajtótájékoztatóra, miközben a botrányt okozó sejk a stadion előtt spontán sajtóértekezletet hívott össze. Az itt elhangzott mondatokat érdemes szó szerint felidézni.

Kérdés: A páholyból lehívta a csapatát, aztán amikor lement a pályára közéjük, a játékosok folytatták a játékot. Mit mondott nekik?
Fahd al-Ahmed al-Sabah: Természetesen azt, hogy játsszanak tovább.
Kérdés: De előtte mi történt?
Fahd al-Ahmed al-Sabah: Előtte minden más volt, de mire leértem a pályára, a bíró belátta, hogy tévedett.
Kérdés: Ne haragudjon, de itt valami félreértés történhetett. Tucatszámra estek ugyanis ilyen gólok szerte a világon, mert mindenütt vannak sportszerűtlen emberek, akik sípot visznek magukkal, s ezzel zavarják a játékosokat. A játékvezetőknek ilyenkor kötelességük gólt ítélni! Aligha hihető, hogy Sztupar felülbírálta volna önmagát.
Fahd al-Ahmed al-Sabah: A világon lehet, hogy ez megtörténhet, Kuvaitban azonban ilyesmi még nem fordult elő, és nem vagyunk hajlandók ilyen szempontból alkalmazkodni a külföldhöz.
Kérdés: Őszintén mondja meg: ha nem vonja vissza Sztupar a gólt, levonultak volna?
Fahd al-Ahmed al-Sabah: A mi sportolóink még soha nem sértették meg ilyen durván a szabályokat, de az is igaz, hogy még ilyen sérelem sem érte a válogatottunkat.
Kérdés: A világbajnokságok történetében ez volt eddig a legnagyobb botrány. A levonulás pedig hasonlatos lett volna ahhoz, hogy valaki fütyül a templomban. Ez még maguknál sem illik, ugye?
Fahd al-Ahmed al-Sabah: Mi nem fütyülünk a templomunkban, de el tudom képzelni, hogy olyan fickók, akik belesípolnak a lelátóról a játékba, a templomot is megszentségtelenítenék. A pálya is templom! A sport temploma! A FIFA pedig? Az egy maffia.

Mindezt azonban a FIFA sem hagyta szó nélkül. A fegyelmi bizottság példátlanul súlyos, 25 ezer svájci frankos büntetést szabott ki a Kuvaiti Labdarúgó-szövetségre.

Ugyanakkor a botrányt okozó Fahd al-Ahmed al-Sabah sejket csak írásbeli figyelmeztetésben részesítette.

A legnagyobb vesztes azonban a szovjet bíró, Miroszlav Sztupar volt, akit a FIFA azonnal felfüggesztett és hazaküldött a világbajnokságról. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szemében ugyanis az volt a legnagyobb bűn, hogy a berezelt szovjet elvett egy szabályos gólt a francia csapattól. 

A szovjet bíró nemzetközi karrierje véget ért

Ez a szerencsétlen szovjet bíró egyetlen egyszer beszélt a számára rémálomszerű végjátékot hozó vb-meccsről. „3-1 volt az állás, amikor a franciák megszerezték a negyedik gólt. 

Ám engem megrohant a kuvaiti csapat, mert azt mondták, valaki sípolt és ezért álltak le. Próbáltam segítséget kérni a két partjelzőtől, de a svéd Fredriksson és a jugoszláv Matovinovics elfordította a fejét és semmit sem tett azért, hogy ebből az ügyből jól jöjjek ki. 

Mintha azt mondták volna, edd meg, amit főztél. Sok év telt el a meccs óta, de az emberek még mindig azon vitatkoznak, mit kellett volna tennem. Visszavontam a gólt, lehet, hogy hibáztam. A legnagyobb baj persze az volt, hogy 8 percen át állt a játék és a botrányt a tévéközvetítés miatt az egész világ láthatta. És ez volt az a dolog, amelyet a FIFA nem tűrhetett el.”

1982-ben a FIFA bíróbizottságát Sepp Blatter felügyelte és vezette Fotó: VINCENT AMALVY/AFP

Miroszlav Sztuparnak nem járt kegyelem. Soha többet nem vezethetett egyetlen nemzetközi mérkőzést sem. Kuvait meg a csoportkör harmadik fordulójában 1-0-ra kikapott Angliától, és – a csehszlovákokkal karöltve – búcsúzott a világbajnokságtól.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.