Odaát Cecile Leganger az egyik legnagyobb név, a 38 éves klasszis az olimpiai bajnoki címen kívül szinte az összes valamire való hazai és nemzetközi trófeából őriz egyet a vitrinjében. Múlt szombaton is tartotta egy ideig a lelket társaiban, de csodát nem tudott tenni. Hammersengről már ejtettünk szót, a férfias küllemű Eb-MVP, Anja Edin sztoikus nyugalommal figyelte a pályán a többiek vergődését. Az odavágón átlag felettit Legangeren kívül talán csak az apai ágon spanyol felmenőkkel bíró Blanco és a szélen száguldozó Linn-Kristin Riegeluth Koren nyújtott. A világ egyik legerősebb belső sorának tűnő Breivang-Sulland-Hammerseng trió mindössze öt gólt tudott kipréselni magából az első találkozón, ami mellé, ha odabiggyesztjük a győri átlövőtermést (13 gól), rögvest világossá válik, hol ment el a meccs a Larvik számára. A hazai bajnokságban 22-ből 22 meccset nyerő norvégok most a Ljubjana elleni elődöntőbeli formát tervezik elővenni. Emlékezhetünk, a kétgólos hazai vereséget követően héttel nyertek Szlovéniában Gjekstadék. Ehhez kell még hozzávenni a kizárólag az északi csapatokra jellemző, mindenek feletti pozitív szemléletmódot, melynek egyik megnyilvánulása az volt, amikor hazai pályán, a BL-döntő első felvonásán mínusz egyre zárkóztak fel a Győr ellen, a kispad pedig egy emberként, mosolyogva, kiabálva ünnepelt.
A sor végére hagytuk, pedig az idei győri BL-menetelés egyik legkomolyabb letéteményese Ambros Martin, az északi hidegvérrel dirigáló spanyol mester. A Győrt 2 éve a Bajnokok Ligája elődöntőjében megfricskázó Itxako Navarra korábbi sikeredzője megszállottan készül egy-egy mérkőzésre, ha éjszaka eszébe jut egy új gondolat, mely a csapat játékát segítheti, felkel és lejegyzi. Felkészültségére jellemző, hogy az odavágón csupán egyetlen norvég átlövő mozgásából nem készült taktikailag, de pillanatok alatt reagált a helyzetre. Martinnal – és talán ez az ETO szereplésének egyik kulcsa – a világklasszisok is elégedettek, zokszó nélkül hajtják végre az általa előírt gyakorlatokat, és ha úgy diktálja, nem járnak örömtáncot a BL-döntő első mérkőzésének megnyerését követően sem. A veszprémi visszavágó előtt, mielőtt felszállt volna a csapatbuszra, angyali nyugalommal csupán ennyit mondott: „tisztában vagyunk vele, hogyan tudjuk megnyerni a meccset, a lényeg, hogy kijöjjön a tudásunk.”
