Michael Jordan örömkönnyei, egy dinasztia születése

Michael Jordannek most szezonja van, a Netflixen sugárzott káprázatos sorozat, a The Last Dance azokból is Jordan-rajongót faragott, akik életükben nem látták játszani a történelem valaha volt legnagyobb kosarasát. Pedig valóban hajszálon – két sérülésen – múlt, hogy egyáltalán el tudott kezdődni 1991-ben az a két triplázásból álló fantasztikus sorozat, amelynek befejeztével hét év leforgása alatt 1998-ban hatszoros bajnoknak mondhatta magát Mike és a Bulls. Pénteken volt a 29. évfordulója az első bajnoki címnek.

Michael Jordan édesapja és (akkori) felesége társaságában nyilatkozik Bob Costasnak, az NBC sztárriporterének percekkel azok után, hogy a Chicago Bulls az ellenfél fellegvárában, az inglewoodi Forumban megnyerte az 1991-es NBA-döntő ötödik mérkőzését és ezzel 4-1-re a finálét is – ezek olyan feledhetetlen pillanatok, amelyek beleégtek az ember retinájába, mint ahogy Marv Albert, a sorozatot közvetítő kommentátor baritonja is itt cseng a fülemben, még 29 éve elteltével is: „And the Chicago Bulls have won their first ever NBA championship!”

Pénteken volt 29 éve, hogy a Bulls 108-101-re megnyerte a sorozat ötödik mérkőzését, de csalóka a 4-1-es végeredmény, mert nem volt az ilyen sima ügy a Los Angeles Lakers ellen. Sőt!

De menjünk sorjában. Az alapszakasz győzteseként a Bulls birtokolta a hazai pálya előnyét, ami egy hétmeccses sorozat esetén garantálta volna, hogy négy mérkőzést játszik otthon, az ósdi, 1929-ben épült Chicago Stadiumben. (Hol volt még akkor a csilivili United Center?) Csakhogy el sem jutottak addig.

Pedig az első mérkőzést a Chicago Stadiumben 93-91-re megnyerte a Lakers! Hiába volt Jordan 36 pontja és 10 gólpassza, Magic Johnson karrierjének 29. tripla-duplája és a vendégek kiegyensúlyozott teljesítménye – Sam Perkins és James Worthy 22-22 pont – meghozta a győzelmet a Lakersnek. Pedig 91-89-re még a Bulls vezetett, de a center Sam Perkins triplája 14 másodperccel a vége előtt nyerő kosárnak bizonyult. A sors fintora, hogy Jordan, Perkins és Worthy 1982-ben a North Carolina Tar Heels tagjaként együtt nyertek főiskolai (NCAA) bajnokságot!

Három nap múlva ismét Chicagóban csaptak össze a felek, és ezúttal nem volt meglepetés, Jordanék 107-86-ra lelépték ellenfelüket. Michael 33 pontot, 13 gólpasszt és hét lepattanót termelt, ám a kulcs a győzelemhez Phil Jackson edző mesteri húzása volt: Scottie Pippent Magic Johnsonra állította, és a világ talán legjobb védőjátékosa, ha nem is vette le a pályáról Magicet, de nagyon megnehezítette a dolgát. Cserébe a 198 centis Jordan a nála két fejjel magasabb, 216 centis Vlade Divacot fogta.

A következő három meccsre az akkori formátum jegyében átköltöztek Los Angelesbe, az inglewoodi Forumba. A harmadik mérkőzés a rendes játékidőben 92-92-es döntetlent hozott, a hosszabbításban azonban Jordan megtáltosodott, a Bulls pontjainak a felét szerezte, 12-4-re hozta a Chicago a ráadást, és 104-96-ra győzött.

A negyedik meccs jól indult a Lakersnek, 28-27-re vezetett az első negyed után, de aztán rájuk szakadt a mennyezet. A második játékrészben ugyanis előbb James Worthy szenvedett súlyos boka-, majd Byron Scott vállsérülést, és mint később kiderült, mindkettejüknek véget is ért a döntő. (Nincs új a nap alatt, tavaly ugyanez történt a Golden State-tel a Toronto Raptors elleni döntőben, amikor Achilles-in-, Klay Thompson pedig keresztszalag-szakadást szenvedett.) Nélkülük már nem volt pariban a Lakers, és 97-82-re alulmaradt, egyszersmind a végső győzelem kapujába került a Bulls.

Fotó: Chicago.suntimes.com

És 1991. június 12-én be is léptek Jordanék azon a kapun. Nem volt egyszerű, mert a megtizedelt, és Magic Johnson vezérelte Lakers drágán adta a bőrét, 93-90-re még vezetett is a negyedik negyedben, de aztán kilenc vendégpontra egyetlen hazai sem érkezett válaszul, és 108-101-re nyert a Bulls. Ezzel véget is ért a Lakers Showtime-korszaka, a Bikák pedig dinasztiaépítésbe kezdtek. Michael Jordan lett a döntő MVP-je fantasztikus átlagával (31,2 pont 56 százalékos dobóteljesítménnyel, 11,4 gólpassz, 6,6 lepattanó, 2,8 labdaszerzés, 1,4 blokk). Magicnek ez lett az utolsó döntője, mert ősszel kimutatták nála a HIV-fertőzést. A többi már a The Last Dance-ből közismert…