Magyar válogatott kézilabdázó, aki 2001. november 14-én született Debrecenben.

Ritkaság, hogy egy játékos Európa-bajnoki elődöntőben mutatkozzon be bármely ország bármely sportágának válogatottjában, Petrussal éppen ez történt meg 2024 decemberében. De ne szaladjunk előre ennyire.

A balszélső a szülővárosában kezdett el megismerkedni a sportággal és azóta is ott kézilabdázik, fokozatosan lépkedett előre a ranglétrán. 2018-ban volt először pályán a felnőttcsapatban, a 2019–2020-as idénytől kezdve játszik rendszeresen, manapság pedig már alapembere a kétszeres bajnoki bronzérmes, egy szezonban a Bajnokok Ligájában is megfordult DVSC Schaefflernek.

A felnőttválogatott bő keretének a 2023-as világbajnokságra való felkészülés óta tagja, ám mivel egyelőre a rutinos Szöllősi-Schatzl Nadine (https://magyarnemzet.hu/sportlexikon/szollosi-schatzl-nadine) és Márton Gréta (https://magyarnemzet.hu/sportlexikon/marton-greta) is előtte van a sorban, nem nevezték sem arra a tornára, sem a párizsi olimpiára, sem pedig a részben hazai rendezésű 2024-es Eb-re. A kontinenstorna elődöntője előtt azonban Márton megsérült, és Petrust hívta be Golovin Vlagyimir (https://magyarnemzet.hu/sportlexikon/golovin-vlagyimir) szövetségi kapitány, a szélső pedig pályára is lépett – a válogatottban életében először – a Norvégia elleni

elődöntőben. Emlékezetes, ahogy az ellenfél egyik támadásánál nagyot vetődve, a saját testi épségét sem kímélve mentett meg egy labdát a sarokban. A bronzmérkőzésre aztán Márton felépült, Petrust nem nevezték, de az ő története így is az egyik legszebb epizódja volt a csodás, bronzéremmel zárult viadalnak.