Legyen bármekkora a lemaradásunk Nyugat-Európától, nyilvánvaló, hogy a visegrádi országok sem politikailag, sem gazdaságilag nem ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint Moldova vagy Fehéroroszország. Így Magyarországot és térségét nem szerencsés Kelet-Európaként említeni.
Mivel régiónk eltér mind Nyugat-, mind Kelet-Európától, gazdasági, politikai szempontból is mindenképpen indokolt Közép-Európa fogalmának használata.
Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, és bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”. Ajánljuk korábbi írásainkat.
A kultúrát tekintve hosszú időn át Magyarország déli és keleti határa volt a választóvonal: a nyugati kereszténység különféle irányait követő, latin ábécét használó népek Nyugat-, a keleti kereszténységhez tartozó, cirill írásrendszert használó népek Kelet-Európához tartoztak. Bár a vallás identitásképző szerepe csökkent, és a kultúra is uniformizálódott, még mindig jelentősnek nevezhető a különbség, és Magyarország e tekintetben is sokkal inkább Nyugat-, mint Kelet-Európa része. Érdekesség, hogy a románok az elmúlt időszakban átvették ugyan a latin írást, és milliószám költöztek Erdélybe, sok térképen ma is Fogaras, Brassó és Máramaros mögött húzódik Európa belső kulturális határa.
Persze találhatunk szempontokat, amelyek alapján közelebb vagyunk Kelet-, mint Nyugat-Európához – elég csak némelyik kórházunk állapotára gondolni –, de mindent egybevetve inkább vagyunk nyugatiak, mint keletiek. Mégsem akarjuk Nyugat-Európa részeként definiálni magunkat, viszont a legalább ennyire torzító Kelet-Európa megnevezéstől is érdemes tartózkodni.
A Közép-Európa kifejezéssel biztos nem hibázunk.
